ÚJ BLOG, SZÜNET!

Sziasztok! Mint az fent is láthatjátok, új blogom van: iminloveee.blogspot.com

Részben emiatt is szünetel az oldal. Valamint, nincsen semmi ötletem a bloghoz. Nem tudom meddig lesz szünet, szerintem maximum(!) egy hónap, de lehet hogy kevesebb ideig. Addig is megkérnék mindenkit, hogy ne felejtse el a blogot, mert ha újra beindul, azért szeretném ha meglennének az olvasóim. A másik blogom, amit belinkeltem továbbra is üzemel, a prológus + az 1 rész fenn van, és nemsokára érkezek a következő résszel! Remélem nem haragudtok rám túlságosan! <3 Jó olvasást a másik blogomhoz, mindenképpen írjatok oda, vagy legalább pipáljatok ha tetszik! Sziasztok!  

-Ewushh 

22. rész /Miért pont madár?/

Sziasztok, sajnálom hogy csak most hoztam részt, de beindult a suli, meg találtam egy új könyvet is, amit szuper gyorsasággal olvastam ki, szóval nagyon összekuszált hetem/heteim voltak mostanában, így nem hoztam részt, de most itt van, remélem pipáltok, komiztok, vagy feliratkoztok! :) Remélem tetszeni fog! :* <3

-Ewushh

- Köszönjük Melanie, holnap ugyanitt, ugyanezt? - nevetett fel Justin.
Ekkor persze már elköszöntem a közönségtől, és a színpadról igyekeztem lefelé. Justinnal megtanultunk egy táncot, amit együtt adtunk elő. Csak ketten, a ma esti koncerten. Még egy számot is felvett, hogy alatta azt énekelje. Mi ez ha nem elképesztő? Egyébként, egy lassú táncról, és lassú zenéről van szó. Szóval lejöttem a színpadról, és az öltözőbe futottam. Vagy inkább kocogtam. Na jó, ráérősen sétáltam.. Át öltöztem, és a táncosokkal együtt visszamentem a színpadra, ahol a következő, és egyben utolsó számot adtuk elő. A tömeg megvolt őrülve. De komolyan, még egy melltartót (!!!) is feldobtak a színpadra. OMG. Justin egyszerűen lerúgta a színpadról, majd félmeztelenül ment közelebb a közönséghez, hogy megfogják a kezét.

- Itt nem csak Justin a sztár, hanem mindenki aki megérinti őt. - mondta Scoo a szám végén Pattienek.
Ez azért kicsit túlzás, mert szerintem a táncosok nem mondhatóak sztárnak. Furán is hangzik. Ez volt az első estém, és nagyon paráztam, de minden remekül ment, én pedig majd kicsattantam az örömtől. Egész este mosolyogtam, amit más is észre vett. A többi táncos is megdicsért, és a Meet&Greet-en is örömmel mondták, hogy nem gondolták volna, hogy Justin barátnője később táncosnak áll be a bandába.

Másnap reggel, a tetkószalonba igyekeztünk, ahhoz az emberhez, aki Justin tetoválásait csinálja. Azért jött el idáig, hogy csináljon Justinnak egy úgy tetoválást. Végül is sokat fizet neki Justin, úgyhogy megéri eljönnie idáig.

- És te kicsi lány milyen tetoválást képzeltél el magadnak? - nézett fel rám egy pillanatra, miközben Justinon dolgozott.

- Ohh, én csak Justint kísértem el, de mindig is kinéztem magamnak egy tetoválást, amit majd a bal kezemre szeretnék csináltatni. De ez még a jövő zenéje.. - mosolyogtam mire rám pillantott Justin.

- Sosem mondtad hogy szeretnél tetkót. Figyelj Mel, ha tényleg komolyan gondolod, csináltasd meg most, ő a legjobb ember erre a célra. - mondta barátom, mire kimentem a szalon elé, mert csörgött a telefonom.

A kijelzőn Anya név szerepelt, felette pedig egy mosolygós kép. Vicces, hogy a saját anyám segítséget kér tőlem főzéssel kapcsolatban. Ő tanított meg főzni, de mindig engem kérdez meg ha valamit nem tud, vagy csak egyszerűen elfelejtette. Nem mintha valamelyik gondolata is igaz lett volna rám, mert semmi ilyet nem akartam, csak egyszerű kis tetkót. Ez minden. Örömmel mondtam el kívánságomat a férfinak, aki egy nagy képekkel teli füzetecskét tolt az orrom alá.

- Ezt nagyon szeretik a lányok, sokan ezt kérik. - mutatott egyre, amin egy madártoll szerepelt körülötte sok madárral.

- Nem köszönöm, ez túl nagy, na meg az ára is sok nekem. Nekem csak valami egyszerű kellene. Például ez. - mutattam rá, mire bólintott, és a székbe tessékelt. Azt hittem fájni fog, pedig nem. Na jó, fájt, sőt az elején egy könnycsepp is kicsordult, de a végére kezdtem megszokni. Örömmel néztem rá a végeredményre, majd Justinra.

- Miért pont madár? - kérdezte Jus.

- Tudod, mikor táncolok olyan mintha repülnék. Nincs semmi problémám, snagyon jó vagyok, és ilyenkor semmi másra nem gondoemmi bajom. Felemelő érzés. Ez az, amiben lok, csak arra, mennyire boldog vagyok. - mondtam. Lehet hogy hülye hasonlat, de ezt szavakkal nem lehet leírni. Mindenki jó valamiben, én a táncban..

- Ja, vágom. Akkor most én csináltassak ugyanoda egy mikrofont? - röhögött. Szememet forgatva nyúltam a pénztárcámért, majd kézen fogva távoztunk a helyről. Nagyon örültem, hogy végre nekem is van tetoválásom, már régóta szerettem volna, de nem gondoltam hogy ilyen hamar meg lesz. Egész úton nézegettem. Bár kicsit piros volt, és volt rajta fólia is amit egy ideig rajta kell hagyni, de nagyon szép lett. Nekem tetszik, más véleménye meg nem érdekel. Az én testemen van. A többieknek is tetszett a tetkónk, bár Justiné ezerszer jobb lett. Lefotóztam a két művet, és feltoltam a képet Instagramra amihez csak annyit írtam hogy 'New tattoos'. Szerintem mindenki rájött hogy az egyik Justiné, a másik pedig az enyém. Ezerrel jöttek a kommentek, bár megakadt a szemem egy olyanon amin azt írták Justin befolyásol, és pár hónap múlva nekem is tele lesz a testem tetoválásokkal, de egyébként a legtöbben megdicsérték a tetkóinkat. Elküldtem anyuéknak, és Emmanak sms-ben a képet, amire rögtön válaszoltak, hogy hű de milyen szép. Interjúra indultunk. Én, JB és Scoo.

Fogalmatok sincs, milyen érzés napról napra más városban lenni, és különféle emberekkel találkozni. Van aki szeret minket, és van aki nem nagyon. Próbáljuk magunkat megszerettetni. Remek showt darálunk le napról napra, ami lehet hogy számunkra kissé unalmas, de akik eljönnek, egy életre való emlékkel távoznak a helyszínről. Nem is tudom hogyan köszönhetném meg, hogy ennyi értékes emberrel vagyok körülvéve, és nap mint nap azt csinálhatom amit a legjobban szeretek. Táncolni.. Ahogy elnézem az arcokat a koncerten, mindenki csillogó szemmel figyeli Justint. Minden Belieber álma és vágya találkozni vele, megérinteni, de akár csak egy másodpercre is ránézni imádottjukra. Sosem láttam még ilyen hűséges rajongókat, mint Justiné. Pedig én magam is nagyon szeretek különféle hírességeket, énekeseket, színészeket. De a Belieberek.. Egy család. Többen mondják, hogy ilyesfajta rajongást csak a Beatles együttesnél vagy Michael Jacksonnál tapasztaltak. A Belieberek még ezt is felülmúlják. Elképesztőek. Mindannyian, egytől-egyig.

- Hallhatunk a közeljövőben új számot, esetleg klippet tőled? - zökkentett ki az interjús nő hangja gondolkodásomból. A színfalak mögött figyeltem az interjút, de már, úgy tíz perce elkezdődött.

- Igen, a Lolly klipen dolgozunk, új számom pedig már hallhattátok, ami pár napja jelent meg, és a koncertjeimen szoktam előadni, tánc kíséretében, amiben a barátnőm segít.

- Szóval neked dolgozik?

- Így is mondhatjuk. Nagyon jól táncol, és szeretném megmutatni őt a nagyvilágnak. Ki tudja, lehet hogy pár év múlva híresebb lesz mint én. - rántotta meg a vállát, én pedig rázkódó vállakkal nevettem, az elhangzottakon.
Én megelégszek azzal, hogy színpadon lehetek, mint egy táncos. Nem akarok én híres lenni. Nekem a mostani felállás tökéletes. Nem kérek semmi többet, minthogy táncolhassak. Sosem gondoltam arra, hogy tánccal helyezkedek el a nagyvilágban, de ha megadatott ez a lehetőség akkor élek vele. De persze a szüleim nélkül semmire se mennék, hiszen ők írattak be táncórákra, még kicsi koromban, szóval lényegében azóta csinálom. Az interjú után egy fotózásra kellett mennünk, de sajnos elfelejtettem az újság nevét, aminek a címlapjára kellenek képek JB-ről.. Justin és Scoo pacsival üdvözölt mindenkit, míg én csak a padlót vizslatva álldogáltam mögöttük, mikor odajött egy lány.

- Szia, Kristen vagyok, te pedig Melanie, Justin barátnője ugye? - üdvözölt kedvesen, mire elmosolyodtam, és kicsit bólintva kezet ráztam vele. - Reméltem hogy eljössz, láttalak a Youtubeon, lenne kedved ahhoz, hogy csináljak rólad pár képet? Van egy tánccal kapcsolatos újság, és téged szúrtalak ki, a címlaphoz. Nagyon jó táncosnak talállak, és a címlapra kellene egy kép, pont mint ahogy Justinról is. De nehogy félre értsd, ez egy női lap, Justin nem ezen a magazinon lesz. - nevetett.
Mosolyra húzódott a szám, és Justintól elköszönve vonultam félre Kristennel. Megmutatta a magazint, és mindenről részletesen mesélt. Belementem a dologba, így aláíratott velem egy papírt. Na jó, volt az több is. De először alaposan végig olvastam. Sose írjunk alá semmit olvasás nélkül! Arany szabály. Pár kép, és az ölembe pottyan egy kis plusz pénz. Hogy a fenébe ne érné meg? Egy fal mögé kellett állnom, és tánclépéseket mutatva kellett pózolnom, de csináltuk néhány sima, egyszerű képet is, az arcomról. Még beszélgettünk egy ideig, miközben jött egy SMS Scoo-tól.
'Hol az istenbe vagy Mel, remélem nem mentél bele semmi hülyeségbe. ÍRJ VISSZA!'
Hűűű, valaki igencsak ideges.. Gyorsan vissza is írtam neki.
'Scoo, az istenit nyugodj meg. A MELLETTED lévő szobában vagyok. Nyugii... Kemény munkában vagyok ember ;) :D'
Nem is kellett sokat várnom, fél perc múlva Scoo tépte fel az ajtót, majd mikor Kristenre nézett, hirtelen megállt, majd mosolyogva kísérte végig szemével, ahogy a fotós odasétál hozzá, és megöleli. Pár percig beszélgettek, közben Scooter többször is rám mosolygott, majd felém fordult közölni, hogy a legjobb választás volt, hogy elfogadtam az ajánlatot. Justin kész volt, úgyhogy ő is át jött, és le ült Scoo mellé, engem nézni. Ekkor Kristennek egy új ötlete lett. Justin is legyen rajta a képen, és mutassunk valami mozdulatot a táncunkból. Teljesítettük a kívánságát, bár az egészet végig röhögtük. Majd mikor végre csend lett, és egymásra néztünk, újra kitört belőlünk a nevetés. Végül sikerült megállnunk egy kép erejéig hogy ne kapjunk röhögőgörcsöt, és Scootert idézve felnőtt ember módjára viselkedjünk. Majd végül beírtam a fotós telefonszámát a telefonomba, ő is az enyémet a sajátjába, és utunkra eresztett minket. Nevetve sétáltunk végig London utcáin. Kicsit sietősebbre vettük a tempót, mert időközben Scoo kapott egy hívást, hogy interjúra várnak minket.

- Még egy interjú ma. Már kikészültem... - nyafogott Justin.

- Honnan veszed hogy veled akarnak interjút? - nevetett fel a menedzser.

- Kivel mással? - tette fel a kérdést JB, mire Scoo nemes egyszerűséggel homlokon csapta magát. - Ohh, vele? - mutatott rám Justin, mire Scoo szemét forgatva bólintott egyet. - Ohh.. Mondtam én hogy híresebb lesz mint én. - nevetett fel, majd beléptünk az épületbe. Jó vicc.. Engem akarnának meginterjúvolni? Heh, ez tényleg jó poén... Mivan?! Na ne máááár! Lámpa lázam van. Oké, a színpadot megszoktam, de az interjúról szó se volt. Egyáltalán, miért nem kérték a beleegyezésemet? Nyugi Mel! Oké, lehet hogy túlparázom a dolgokat mostanában, köztük ezt is, de nagyon parázok. Világ életemben féltem szerepelni. Fogalmam sincs miért, de féltem. Ez gáz. Nagyon gáz. Félve mosolyogtam rá a velem szembejövő emberekre, majd mikor nevemet hallottam, bementem a hölgyhöz. Tett fel pár alap kérdést. Hogy vagyok, mi a helyzet Justinnal és velem, stb stb stb..

- Mutatnál nekünk valami táncot?

- Inkább ne.. - mondtam félve, mire a hölgy kicsit közelebb jött, és a fülembe súgta hogy ez költői kérdés volt muszáj táncolnom ha akarom ha nem, benne van a pénzben, amit kapok az interjúért. Gondolkodtam pár másodpercet, majd megszólaltam. - Inkább Justinnal táncolnék. - jutott eszembe a fényes ötlet. - Justin, gyere ki egy kicsit! - szólítottam barátomat, mire elindult a Boyfriend refrénje, és Justint szó szerint kilökték.

21. rész /Házibuli, +16/

Úristen srácok, én nagyon nagyon boldog vagyok! 26-án több mint 300-an nézték meg a blogot, és elértük az 5000 megtekintést is! Wow. Köszönöm szépen! :) <3 Kérlek kommenteljetek, pipáljatok vagy legalább iratkozzatok fel, mert nagyon jól esne! Sajnálom hogy ilyen kis rövidke rész lett, majd kárpótollak titeket. Jó olvasást, remélem tetszeni fog!

- Justin, én.. - kezdtem komoly arccal, de elmosolyodtam. - Elvállalom. - fejeztem be mire felkapott és megpörgetett a levegőbe.

- Ezernyi ötletem van. Te leszel a legjobb. Scoo irány a stúdió, van egy remek ötletem. - mondta és az ajtóig tuszkolta.

- Nem zavar hogy este tíz van haver?!  - nézett az órájára Scooter, de Justint nem érdekelte, kirángatta az ajtón. Furcsán néztem utánuk, majd vissza a többiekre. Nem láttam még ennyire pörögni. Nevetve megráztam a fejem, és elköszönve a többiektől a szobába vonultam, és felhívtam anyut, hogy közöljem vele a remek hírt.. Ő is nagyon izgatott lett, hogy fellépek. Komolyan úgy viselkedett, mintha én lennék a középpont. Szülők.. Bátyámat nem nagyon izgatta, de megígérte hogy majd megnézi a youtubeon. Kedves nem? Egyébként nem vagyok az a lámpalázas gyerek, csak a reflektorfény idegesít nagyon. De jó hogy nem fog megvakítani. Egyébként mindenféle táncot ismerek, és tudok. Majdnem minden táncos filmet láttam, és mikor megnézek egyet, a fejembe száll a 'meg kell tanulnom' mondat. A sulin kívüli barátaimnak sose mondtam hogy táncolok, felesleges lett volna.

. . .

- Gyerünk már, nem olyan nehéz! Újra. - utasított minket a tánc tanár.

Esküszöm, mikor még csak néztem őket, nem tűnt ilyen fárasztónak. Pedig nagyon is az. Minden számhoz másféle táncot megtanulni pár óra alatt. Nem könnyű. Három óra gyakorlás után a táncosok leléptek, így csak én, a tanár, és Justin maradtunk. Valamint időközben megérkezett Scoo, Ush és Fredo is. Nekem még sokat kellett gyakorolnom, és ezt a többiek is látni akarták. További két óra küszködés után szétterültem a földön. Oké, kész. Tudok minden lépést, csak gyakorolgatni kell. Szerencsére csak holnap lesz koncert, így még tudok gyakorolni ma este, és holnap délelőtt is. Megittam kb két üveg flakon ásványvizet, és fáradtan dőltem be a kocsiba. Nem könnyű, elhihetitek.

- Eddig miért nem tudtam hogy ilyen jól táncolsz? - húzott közel magához Justin.

- Eddig miért nem tudtam hogy ilyen kimerítő ez az egész? - csókoltam meg, mire Usher felsóhajtva kérdezte meg Scootert hogy mindenhol falni fogjuk-e egymást.

Haza érve fáradtan terültem el a kanapén. Este lesz egy házibuli, ahova Usher is hivatalos. Hasonló lesz mint az ez előtti, annyi változással hogy nem lesz ott Lil... Hála istennek! Bár azt hiszem én nem megyek. Elfáradtam, és semmi kedvem nincs ma ehhez, de azt hiszem el megyek, mert Justin szerint az én nevemet is említették, és ha nem megyek el, azt hiszik majd nem bírom őket. Azért előtte aludhatok egy kisit nem? De. Akkor meg? Fáradtan csuktam le a szemem, de egy idő után valaki a nevemet mondogatta. Hunyorított szemekkel mondtam az idegennek hogy fent vagyok, majd testhelyzetet váltva megfordultam, így az illető szemügyre vehette a gyönyörű hátamat. Továbbra sem hagyott békén, így ideges felültem, és Usherrel találkozott a szemem. 'Jössz vagy nem, mert fél óra múlva indulunk!' hajkurászták a többiek, mire a szobámba siettem, és a szekrényben kezdtem kutatni.

Miután jól összegányoltam a ruháimat megtaláltam azt a ruhát, amit kerestem. Ezer éve volt rajtam, de imádom. Mivel hajnalba jövünk haza hozzácsaptam egy farmerkabátot is az összeállításomhoz. Laza smink, kiegészítő, és cipő. Justin egy vad csókkal üdvözölt, és megjegyezte hogy még álmos fejjel is cuki vagyok. Igen, kell egy kis idő, míg felébredek. Mire odaértünk a házhoz kellőképp fel is ébredtem. Főleg hogy már a ház előtt is hallani lehetett a hangos zenét. Voltak olyanok, akik ruhástól voltak a medencébe, kint csókolóztak, beszélgettek, de a ház is tele volt mindenféle arccal. A tömegben felismertem Miley Cyrust is, aki egy srácnak simulva táncolt, és rázta magát. Ez a lány is megváltozott az biztos. A pulthoz indultam, és kértem magamnak egy ütős italt. Justin is így tett, de azért megkért, hogy ne üssem ki magam nagyon, mert még haza is kell valahogy menni. A második pohár után a táncolni indultunk barátommal, ahol egy kisebb verseny alakult ki. Pár arc körbe állt minket, majd csatlakoztak még hozzánk páran, és kihívtak minket egy versenyre. Mindenki itallal fröcskölt minket, de nem zavart. Majd holnap reggel, ha büdös pia szagom lesz. Nagyon jó volt a hangulat, és Justin nem hagyott magamra egy percre sem. Talán a kelleténél többet ittunk, de nem bántuk. Táncolva lépkedtünk fel a lépcsőn egy üveg pezsgővel a kezünkben, szobát keresve. Találtunk veszekedő párost, szexelő párost, valamint két fiút, akik egymást itatták. Szabad szoba nem volt, így kerestünk más helyet magunknak. Egyetlen egy ajtó maradt, amin épp egy férfi lépett ki. Fürdőszoba. Tökéletes. Justin egy mozdulattal leseperte a pultról a tisztálkodó szereket, és minden egyebet, én pedig azonnal felugrottam rá. Sötétség volt odabent, csupán néhány elektromos dolog világította be a teret. Amint kulcsra zárult mögöttünk az ajtó, vetkőztetni kezdett, és testemet apró csókokkal kényeztette. Bugyimat lassan lehúzta, és elmosolyodva puszilgatta belső combomat, majd egyre feljebb haladt. Közben folyamatosan a szemembe nézett. Hangos nyögésekkel válaszoltam, ami még jobban beindította.

-Justin, én.. - kezdtem, mire kapcsolt, és lerángatta magáról a nadrágját. Időközben kicsit megszédültem, és homályosan láttam. Ingadozni kezdtem, míg végül a padló hideg kövét éreztem magam alatt.

- Melanie! - kiáltott fel kétségbeesetten Justin. - Melanie ülj fel. Melanie! Melanie! - mondogatta nevem, de hirtelen minden elsötétült, és már csak azt halottam ahogy felkaparnak a földről.

Justin szemszöge:

- Melanie! Ébredj fel. Kérlek. - suttogtam, és a telefonomért kezdtem idegesen kutatni. Ushert hívtam, és idegesen mondogattam neki, hogy jöjjön fel a fürdőbe. Amíg vártam felöltöztem, és Melaniet is felöltöztettem, hogy Usher ne így lássa.

- Mi történt?! Bieber nem tudsz vigyázni a barátnődre? Gyerünk már te barom, hívd a mentőket! - ordított rám, mire tárcsázni kezdtem és elmondtam a mentősnek hol vagyunk. Ush idegesen le ment Melanie-val az ölében, én pedig lehajtott fejjel követtem nagy tesómat.

- Sokat ivott ma este ez a lány, szerintem ezért ájult el. Kérem mossák ki mindkettőjük gyomrát. - mutatott rám Usher, és váltott pár szót a mentős sráccal. Beültem Melanie mellé, és a kezét szorongatva beszéltem hozzá. A kórházba beérve külön szakítottak minket.

. . .

Melanie szemszöge:

- Ne ijessz meg többet oké? - fogtam erősen Justin kezét. Épp a kórházból jöttünk ki, másnap reggel. Semmire nem emlékszem onnantól hogy elájultam, csupán arra, hogy Justin folyamatosan beszélt hozzám. - Egyébként pont a legjobb résznél ájultam el. Igazságtalanság.. - nevettem fel.
Délelőtt próbák, este pedig koncert lesz. Izgulok. Nagyon is!

20. rész /Itt a lehetőség hogy megmutasd magad../

Sziasztok! Megjöttem a következő résszel, bár nem kaptam kommenteket csak egyet, plusz egy díjat, aminek nagyon örülök, és még egyszer köszönöm! Sokat jelent! :) A következő rész nem tudom mikorra várható, de minnél hamarabb fel szeretném rakni, csak ugye jöjjenek a kommentek.. Jó olvasást kívánok mindenkinek, pipálni, feliratkozni, és kommentelni el ne felejtsetek! ;) :-*

Justin és Scooter elmentek az interjúra, én és Pattie pedig úgy döntöttünk nem ülünk itthon ebben a nagy melegben, elmegyünk vásárolni. Taxival mentünk, mert mint már mondtam, nagyon sok rajongó mászkál odakint minket lesve. Igaz hogy a taxi sofőr kért egy aláírást Justin anyjától, de sebaj. Vicces jelenet volt. Szóval épp a plázában sétáltunk azon 'veszekedve', hogy melyik boltba menjünk be először. Egyébként Pattie-vel totálisan egy hangon vagyunk, mindig van közös témánk, sose unatkozok mellette. Végül berángattam egy boltba, mert a kirakatban megláttam egy felsőt, amit muszáj volt megvennem. Ma nem fogok túl sokat vásárolni, mert a bank kártyámról kezd fogyni a pénz, és anyuék azt egész hónapra rakták rá. Egyébként nem azt mondták hogy ruhákat vegyek belőle, de sebaj.. Nem tudják mire költöm.. Egyénként nagyon sok ruhám van, de mindig beújítok pár újjal. Mikor bemegyek a bejárati ajtón anyu rosszallóan figyel, hogy 'Milyen ostobaságokat vett már megint'.. Na ja, ez vagyok én Melanie Price.

- Egyébként tegnap éjszaka miért jöttél haza olyan korán? Alighogy elmentetek már jöttél is vissza..

- Igen, kicsit fájt a fejem, így inkább hazasétáltam.. - mondtam. Mit felelhettem volna? Nem mondhatom el neki hogy a fia drogozott. Jobb ha nem tudja meg.. - Nagyon csinos ez a ruha. Miért nem veszed meg Pattie? - tereltem a szót.

Vásárolgattunk még jó pár órát. Legalábbis ő vett pár ruhát magamnak, én meg beújítottam egy új bikinivel. Az élelmiszer boltban és vásároltunk, mert ebédet főzünk.. Hazaérve lepakoltam a konyhába a szatyrokat és körülnéztem, itthon vannak-e a fiúk. A kanapén ülve xboxoztak, és szerintem pont leszarták hogy hazajöttünk. Jó, inkább letesztelem. Először leültem a fotelbe. Semmi. Szem rebbenés nélkül játszottak tovább. Átültem a kanapéba a két fiú közé. Semmi.. Na jó ha most nem vettek észre, akkor sosem fognak.. Beálltam a tévé elé, mire mindketten felvont szemöldökkel néztek rám.

- Kiállnál a képből? Nyerésre állok. Amúgy mikor jöttél? - kérdezte Scooter mire elmosolyodva kikapcsoltam a tévét.

- Csak álltál. Ja, és ha nem vennéd észre már pár perce itt vagyok.. - mondtam, majd beültem Justin ölébe, és átkarolva a nyakát megcsókoltam. Hallottam ahogy feláll mellőlünk Scoo, és Jeremyhez megy, aki időközben kiment Pattiehez. Beletúrtam barátom hajába, aki ezt a mozdulatomat egy mosollyal nyugtázta. Felkapott, és a falnak szorított. - Tudod, itt mindenki lát, bár tudom hogy nem vagy szégyenlős.. - nevettem fel, és újra megcsókoltam. - Mennem kell. - mondtam de száját erősen enyémhez nyomta. - Ebédet csinálni. - fejeztem be mondanivalóm, de ügyet sem vetve mondatomra újra megcsókolt.

- Jaj gyerekek menjetek szobára.. - hallottam meg Scoo hangját aki előttünk haladt el. Justin lazán letett, és átkarolva a derekam a konyhába mentünk, ahol elengedett, és figyelmesen követte szemével cselekedeteimet. Fél óra múlva a fiúk már annyira éhesek voltak, hogy leakartak menni az étterembe, de egyenesen megtiltottuk nekik. Nem is mondtam, egy óra múlva Usher itt lesz. Usher! Értitek? Usher, itt, élet nagyságban! Wooooww. Fergeteges! Pont kész lett az étel, mire kopogtak. Mindenkit fellökve álltam az ajtó elé, és nagy mosollyal nyitottam ki.

- Szia, Melanie vagyok, Justin barátnője, gyere beljebb. - mondtam kezemet felé nyújtva. Mosolyogva kezet rázott velem, aztán pedig megölelt. Értitek? Usher megölelt! Fel sem tudom fogni. Isten! Imádom! Mindig is ő volt a kedvencem. Nagyon szeretem a zenéit, és magát az embert is. Bár még nem ismerem..

- Sokat hallottam már felőled. Justin barátomat hol találom? - nézett szét egy kicsit, majd az asztalnál megállt a szeme, és kezével intett egyet barátjának. Lepacsiztak, váltott pár szót a többiekkel, és leült az asztalhoz, mire feleszméltem és becsuktam a még mindig nyitott ajtót. El is felejtettem.. Pattie szedett mindenkinek levest, és körbeültük az asztalt. Legtöbbet Usher és Justin beszélt, valami hű de nagy áttörésről. Nem értek az ilyenekhez, szóval nem is kezdek bele mesélni.. Nagyon izgultam hogy finom legyen az étel, amivel annyit küszködtem. Figyeltem az arcokat, és próbáltam kivenni belőlük, hogy milyen.

- Nagyon finom lett. - szólalt fel pár perc után Justin. Komolyan mondom, nagy kő esett le a szívemről.

Gáz lett volna ha valami probléma lett volna a kajával. Lehet hogy kisit túlreagálom? Ugyan, csupán két híresség előtt égnék be.. Na jó, a kajával minden oké, én meg itt parázok.. Min is? Már semmin.. Estére egy kis versenyt terveztünk, csak úgy, viccből. Tánc, és éneklés. Persze biztos vagyok benne, hogy utolsó leszek, két ilyen tehetséges ember mellett. Bár, a suliban elég sokáig jártam táncra, és mások szerint egész tehetséges vagyok benne, sose próbáltam meg ezzel munkát szerezni, és nem is áll szándékomban, hiszen annyira nem vagyok jó benne. Gondolom.. Estig sokat hülyéskedtünk, nagyon kedves mindenki. Usher irtó vicces, mindenkit megnevettet valamivel. Az idő egyre hűvösödött, és kezdett sötétedni is, így elkezdtük a versenyt. Letettünk egy mobilt az asztalra, az vett minket föl videóra, hogy megörökítsük, e remek perceket. Justin kezdte az éneklést, zene nélkül, csak úgy egymagában az egyik számát. Szerintem nem kell elmondanom mennyire csodálatos a hangja, ti is tudjátok.. Jöttem én. Na hát az valami fantasztikusan rossz volt,  a többiek csak dőltek a röhögéstől amint egy Selena számot próbálok elénekelni. Vagy inkább elkornyikálni. Usher is nagyon jól énekelte el az egyik saját számát, ám a felnőttek mind Justinra szavaztak. Valamint Scoo rám. De édes... Jött a tánc, amiben tudtam hogy jó vagyok, mégsem gondoltam hogy megnyerem.. A két sztár előadta azokat a mozdulatokat amiket a színpadon. Én pedig betettem a telefonomon egy lassú zenét, és arra táncoltam. Hasonlóan mint a Step Up 4-ben az a lány. Nagyon szeretek szólóban táncolni, bár a suliban szinte mindig duettben nyomtuk. Megnyertem ezt a kört, amin meglepődtem, de nagyon örültem. Justin mosolyogva gratulált, és kicsit félre hívott mindenkit, rajtam kívül. A tévé elé ültem, és azt kapcsolgattam.

- Szóval, Melanie. Nagyon jól táncolsz, és azt szeretnénk kérdezni, hogy lennél-e az egyik táncosom? - kérdezte Justin komoly fejjel, mögötte pedig a többiek mosolyogtak.

- Figyelj, én nem akarok a táncosod lenni, mert én a barátnőd vagyok. Nem kell a pénzed sem, hiszen mindenem megvan, és anyuék is raknak mindig a számlámra, és akkor nem maradna elég időnk egymásra. - néztem a szemébe, mire mosolyogva megrázta a fejét.

- A barátnőm vagy, de attól még táncolhatsz velem nem de? A pénz pedig azért lenne jó, mert a szüleidnek is maradna egy kis plusz megtakarítás, amiből tudnának venni maguknak valamit, és ez a te pénzed lenne. Te keresnéd meg, nem pedig más adja. Tudod milyen felemelő érzés a színpadon táncolni? Elképesztő. Nagyon rossz döntést hoznál, ha nem vállalnád be. Hiszen remek táncos vagy, mint azt az előbb is láthattuk. Ki tudja, az is lehet hogy valaki felfigyel rád. Pont, mint rám. Itt a lehetőség hogy megmutasd magad mindenkinek. Na, mit mondasz?!

- Justin, én... - kezdtem

19. rész /Nem fogok bedrogozni Lil../

Sziasztok! Tudom, hogy kicsit rövid rész lett (pedig megígértem hogy extra hosszú lesz), de mivel az előző nagyon unalmas lett, így gyorsan hozni akartam az újat. Hamarabb is fel tudtam volna rakni, csak pestre utaztam két napra, így csak most sikerült felraknom. Remélem tetszeni fog mindenkinek, kérlek komizzatok! <3

Nem is tudom hol kezdjem. A fejem szanaszét áll. Azt hiszem, ezt a turné dolgot nem nekem találták ki. Minden olyan gyorsan megy, ide oda járkálás, interjúk, koncertek, próbák. Pedig csak kísérő vagyok! Justin hogy bírja? Fogalmam sincs. A buszon ülök, és Londonba tartunk. Nagyon sok energiára van szükség ahhoz, hogy talpon tudjak maradni egész nap. Általában este beesek az ágyba, és még egy világháború sem tudna felkelteni reggelig. A többiek hogyan bírják? Jó kérdés. Már belejöttek.. Idővel talán én is megszokom. Vagy nem. Reggel van, pontosan 8 óra. Nemsokára megérkezünk. Biztosan rajongók hada fog minket köszönteni. Még nem voltam Londonban, de épp eljött az ideje hogy megismerjem. Zacknek és Edwardnak például ez a szülővárosa. Nem is mondtam, hogy Kanadában születtem, csak a szüleim mindig költöztek, végül pedig Magyarországon kötöttünk ki, ahonnan már nem mentünk sehova, leginkább az iskola miatt. Nem is gondoltam volna, hogy találunk olyan sulit, ahova külföldi arcok járnak, pont mint én. Nagyon örültem mikor megtudtam hogy ilyen is létezik. De térjünk is vissza a valóságba mert ez senkit sem érdekelt. Épp Justintól jöttem ki, mikor a busz lefékezett, én pedig hirtelen az ablaknak csapódtam.

- Hülye busz. - durcáskodtam Scooternek, aki egy nevetéssel nyugtázta szerencsétlenkedésemet, és kinyitotta a busz ajtaját.
Justin kérte, hogy szállodában aludjunk, mert nagyon kényelmetlen neki az ágy, és mivel ő alszik felül mindig leesik, na meg nem tudunk összebújni sem. A szálloda hátsó parkolójában parkoltunk le, és a hátsóbejáraton megyünk be, hogy ne vegyenek észre. Belieberek járkálnak mindenhol, mivel tudtak az érkezésünkről, de én például nem szeretnék arra kelni kora reggel hogy az erkély alatt ordibálnak. Nagyon kedvesek meg minden, de picit idegesít, hogy bármerre megyünk, rejtőzködni kell. Ehhez én nem vagyok hozzászokva. Egyébként nagyon szeretem őket. Mindent megtesznek azért, hogy lássák imádottjukat. Képesek kora reggel oda menni a koncerthelyszínére, csakhogy első sorba kerülhessenek. Eszméletlen. Magabiztosan lépek a recepciós férfi elé, aki mosollyal nyugtázza érkezésemet. Igen, a többiek mindig lemaradnak.

- Jónapot, Scooter Braun névre foglaltunk egy lakosztályt. - mondtam mire a számítógép felé nézett, és erős kattintásokba kezdett. Pár másodperc után felszólalt, és mosolyogva adta oda a kulcsokat, persze ekkor már a többiek is megérkeztek, és Scooter is bemutatkozott. Mosolyogva kikapta a kezemből a kulcsot, és a 'Még a végén elhagyod' mondattal ott is hagyott. Nevetve ráztam meg a fejem, és futottam utánuk. Mikor kinyitotta az ajtót elállt a lélegzetem. Nagyon jól nézett ki minden. Biztos drága volt. Egy hétig leszünk itt, mert Justinnak itt van pár barátja, akik bulit rendeznek ma este, amire ő is hivatalos. Valamint stúdióban lesz, na meg persze koncert is lesz. Ennek a bulinak nem túlzottan örülök, mert lesz ott pár arc, akiket nem nagyon bírok. Például Lil Twist. Lássuk csak miért. Ja igen megvan, ő befolyásolta a barátomat. Nem nézném szívesen a képét...

. . .

Csendben lépkedtem London kivilágított utcáin. Besötétedett, mi pedig elindultunk egy közeli privát klubba. Egyik oldalamon Justin, másikon pedig Fredo.

- Justin remélem vigyázol a barátnődre. Tudod milyen Lil.. - mondta Alfredo, és beléptünk az ajtón, ami előtt két nagy darab ember állt. Furcsán néztem szét a klubban, ahol sok ember táncolt a sötétben, és csak a bárpult, világított. A zene nagyon hangos volt, alig hallottam Justint.

- Ők itt a haverok. Mindenki ismer mindenkit. - mondta és a pulthoz mentünk, ahol a fiúk lepacsiztak pár emberrel.

- Szia, én kérek valami jó koktélt. - mosolyogtam a pultos lányra, aki bólintott és fél perc múlva elém is rakott egy poharat. Hamar megittam, kértem is a következőt, jobban mondva kértem volna, de Justin elhúzott a pulttól, és a táncparkettre vitt, ahol táncolni kezdtünk.

- Nem kéne sokat innod. - suttogta ajkaimba, és hosszú csókot
Megrántottam a vállam, és egy puszit adtam a szájára. Táncoltunk egy ideig, majd otthagyott, hogy kicsit körülnézzen. Fredoval ültünk a pultnál, de már kicsit untam magam, így én is elmentem szétnézni. Találtam egy ajtót amin a VIP szó díszelgett. Justin Bieber barátnője vagyok, biztosan bemehetek.. Halkan benyitottam, és körülnéztem. Pár fekete bőrfotel, középen egy nagy bőrkanapé, és sötétség. Itt csend volt, bár kintről behallatszott a zene. Elbújtam, és hallgatózni kezdtem. Meghallottam Justin hangját, meg még pár rekedtes hangot is. Justint kérlelték valamire.

- Nem fogok bedrogozni Lil. Egyszer már elveszítettem Melaniet, nem fogom újra... - mondta és eltolta maga elől a papírt.

- Most utoljára Bieber. A régi szép idők emlékére. - mondta mire JB elvette a port, és felszívta.

Micsoda?! Drogozik? Mi?! Én ezt nem értem. Nem lehet igaz.. Nem hiszem el. Nevetve kért egy újabb adagot, mire megráztam a fejem, és könnyeimmel küszködve léptem Fredo elé, hogy hazamegyek. Többet nem mondtam neki, gyorsan leléptem. Mikor kiértem a klubból, nem bírtam tovább. Justin drogozik? Miért nem mondta el? Vajon mióta? Újra átvert?! Állj, állj, állj. Átvert. Újra. És én még hittem benne hogy minden újra a régi lesz... Telefonom csörögni kezdett, és a kijelzőn Justin nevét olvastam. Felvettem, de nem szóltam bele. Hallottam a zenét, és ahogyan aggódóan kérdezi hogy hol vagyok, és miért mentem el.. Felnevettem, és le is raktam. Nevetséges. Nevetséges vagyok, hogy mindvégig hittem neki. Vajon mit csinál, vagy csinált még?! Fogalmam sincs. Oké tudom hogy befolyásolható, de miattam megállhatta volna. Tudja, hogyha megtudnám, nagy vita lenne belőle.. Lesz is! Azt is tudom, hogy ha valaki egyszer kipróbálja akkor valószínűleg másodszorra is kiakarja. De kimondta neki hogy próbálja ki? Kényszerítették? Nem hinném... Oké az emberek követnek el hibát, de elmondhatta volna.. Ha elmondta volna talán megértőbb lennék. De így.. Nem tudom. Nem tudom mit tegyek. Sírni nincs értelme. Nem lesz jobb tőle.. Könnyezve mentem vissza a szállodába, az óra pedig hajnali kettőt ütött. Mindenki aludt, én is bementem a szobába, átöltöztem, és bebújtam a paplan alá.. Fél óra múlva még mindig nem aludtam. Aggódtam Justinért. Már majdnem felhívtam mikor nyílt az ajtó, így gyorsan becsuktam a szemem, mintha aludnék. Felsóhajtott, és a fürdőbe ment. Nem sokkal később befeküdt mellém, és egy puszit adott a homlokomra. Felé fordultam, és kinyitottam a szemem.

- Úgy aggódtam. - suttogta. Sóhajtottam egyet, és belekezdtem..

- Mikor akartad elmondani hogy drogozol?! - húztam fel a szemöldököm, mire kiült az arcára a meglepődöttség. Nem ezt várta..

- Elakartam mondani.. - mondta mire felnevettem. Aha, jó. Mégis mikor? - Nem akartalak ezzel terhelni. Nem rég békültünk ki, még várni akartam vele egy kicsit.. - mondta mire megkérdeztem mióta csinálja. - Kábé két hónapja. - sütötte le a szemét, mire nekem tátva maradt a szám. Két hónapig nem tudta elmondani?!

- Oké, nekem ez sok, jóéjt. - mondtam, és lehunytam a szemem, amin egy könnycsepp is kibuggyant. Letörölte, és átkarolt. Még párszor elmondta mennyire sajnálja, de elaludtam..

Reggel Pattie ébresztett minket, ugyanis interjúra megyünk. Vagyis megy. Én nem tartok vele.. Csendben felöltözött, fogat mosott, stb, majd leült mellém az ágyra.

- Tényleg sajnálom. El kellett volna mondanom.

- Tudod mi az egészben a legrosszabb? Azt mondtad Lilnek nem fogsz bedrogozni mert egyszer már elveszítettél. Mégis megtetted. Újra elveszítettél.. Még ha nem is teljesen, de egy részemet elveszítetted. Nem tudok megbízni benned. Megegyeztünk hogy mindent elmondunk egymásnak. - mondtam mélyen a szemébe nézve. Elgondolkodott, de nem szólt. Igazam volt, ezzel ő is tisztában volt. Csak nem tudta mit csináljon. Mivel tegye jóvá.. Magához húzott és megölelt. Fejét nyakamba fúrta, és ott pihentette. Nem szólt egyikünk sem, csak öleltük egymást. - Remélem ezentúl mindent elmondasz nekem.. - mondtam mire rám nézett, és megcsókolt.

18. rész /OLLG../

Nagyon nagyon nagyon sajnálom, hogy ilyen rossz lett a rész, de most csak ennyire tellett. :( Nem volt semmi ihletem, de azért valamit ki kellett nektek tennem.. Ígérem nektek, hogy a következő rész extra hosszú és izgalmas lesz! Köszönöm a megértéseket! <3

Úgy öt perce beszélhettem Justinnak az ágyán ülve, közben pedig egy könnycsepp is megmutatkozott, ami lassan folyt le arcomon. Közelebb jött, majd lassan lecsókolta azt. Egyszerre futott át a rajtam a borzongás, és öntött el a meleg. Ekkor jöttem rá a válaszra. Teljes szívemből szeretem, de még magamnak sem mertem bevallani, a történtek után. Makacs voltam, de mindaközben vágytam rá. Érzeni akartam őt. Ahogy megsimítja arcom, és közelít felém. SZERETEM!

- Justin. - suttogtam mire szemembe nézett. - Ha még ezek után is szeretsz, akkor... - kezdtem mire kezébe fogta arcomat, és hosszasan megcsókolt. Belemosolyogtunk, de folytattuk. Más volt mint az eddigiek. Most igazán éreztem hogy szeret, és hiányoztam neki. Hát még nekem ő.. Pár percen keresztül faltuk egymást, mikor kicsit elhúzódtam, és mélyen a szemébe néztem. - Többet nem csinálsz ilyet ugye? - kérdeztem.

- Soha többet. - felelte őszintén majd felállt, engem is felhúzott, és összekulcsolta a kezünket. Így léptünk ki a többiekhez, akik szerintem már tűkön ülve várták a fejleményeket. Halványan elmosolyodtak, Fredo kacsintott egyet, és lepacsizott Justinnal. A szülők és Scooter mosolyogva gratuláltak nekünk. Egyébként mindez már este 10-kor volt. Jól elment a mai nap.. De mégsem vagyok sem fáradt, sem álmos. Talán kialudtam magam a pulton, vagy mi. Azóta is fáj a homlokom...

- Miért nem mentek el vacsorázni? - vetette fel az ötletet Jeremy.

- Nekem nincs kedvem, tök fura volt ez a nap.. De ha te akarsz, felőlem mehetünk. - mondta Jus. Megráztam a fejem, mert nekem sem volt semmi kedvem. Hirtelen felkapott, és beszaladt velem a szobába. Bezuhantunk az ágyba, és heves csókolózásba kezdtünk. Majdhogynem felfaltuk egymást. Kicsit elhúzódtam tőle és lehajtottam a párnára a fejem. Kezemért nyúlt és simogatni kezdte azt, míg másikkal a fejét tartotta.
- Szeretlek Melanie. - suttogta. Csendben feküdtünk egymás mellett, miközben kezemet simogatta csukott szemmel. Én többször is elszunyókáltam, majd mikor úgy századszorra keltem fel, elmosolyodtam a látványon. Nagyon édes volt. Időközben levette a felsőjét meg a nadrágját, így csak egy boxer tétlenkedett rajta. A takaró a hasa aljáig takarta el, ezáltal jól szemügyre lehetett venni a kockáit. Keze rákulcsolva az enyémre, feje pedig nyakamban feküdt, és éreztem ahogy szuszog. Vissza süllyesztettem fejem a párnára és szabad kezemmel a telefonomhoz nyúltam ami a az éjjeli szekrényen pihent. Hajnali fél kettő. Holnap koncert. Vagyis ma. Ma este.

. . .

- Mond csak Justin, mivel láttam hogy elkísért egy lány. - kezdte az interjús nő, mire Justin hozzászólt, hogy igen, én voltam az. - Szóval együtt vagytok vagy sem? - kérdezte, mire Justin sóhajtott egyet, és azt felelte a koncerten mindent megtudnak.
Még kérdezett párat, és mehettünk is próbára. A többiek már ott voltak, Justin is beállt, és neki is kezdtek a munkának. Nagyon profik, remekül táncolnak. Annyira belemerültem hogy mire feleszméltem, már a koncert helyszínén találtam magam. Barátom a dzsekit vette fel az öltözőben, és dúdolt közben. Lehet egy puszit az arcomra, és kilépett az ajtón. Magam mögül hallottam Scootert aki 'a két perc van kezdésig' mondatot ordibálta. Mindenki mosolyogva beszélgetett, és próbált... Ledaráltak pár számot, ami fantasztikus volt, mikor meghallottam a nevem a színpadról. Justin épp bejelentette hogy járunk. Elkerekedett szemmel dugtam ki a fejem, mikor Justin észrevett, és magához hívott. A hülye reflektorfény a szemembe világított, és hülyén mosolyogtam. Fülembe súgta a 'nyugi' szócskát, mire félve lenéztem ahol rajongók hada ugrált, és sikított. Justin még beszélt egy kicsit, és bejelentette hogy ma én leszek az OLLG, mire beszaladtam egy mikrofonért. Sikerült megszoknom ezt a reflektort is, bár még kicsit idegesített. Nevetve mondtam, hogy nem, nem én leszek az a bizonyos lány ma este. Én úgyis napi 24-be együtt vagyok vele. Ma én választom ki azt a lányt! Mondtam magamnak és leszaladtam a rajongók közé, valamint megkértem két testőrt hogy tartsanak velem. Lelkesen szaladgáltam a sorok között, a választásom pedig egy szőke hajú körülbelül velem egy magasságú nagyon szép lányra esett. Megfogtam a kezét, és mikor annál a résznél járt a szám, hogy be kell vinni a lányt, behúztam a koncert közepére, ahol Justin átvette, és a székbe vezette. Nekem ez a kedvencem a koncertben. Az OLLG mindig sokkot kap, és ugrándozik, vagy sír. Egy álmuk válik valóra. Nem vagyok féltékeny mikor hozzá érnek Justinhoz, vagy ő hozzájuk. Ez a show része, egy rajongó kapja meg a legjobbat a pénzéért. Gondolom én. De mikor ez a lány megmarkolta... Azt, akkor nagyon dühbe jöttem. Fel tudtam volna robbani. Justin persze arrébb húzódott, és a színpad szélén fogta meg a rajongói kezét, a lány pedig fülig érő mosollyal ült. Kit választottam? Justin vissza sétált, és felhúzta neki a felsőjét, mire a lány végig vezette kezét JB izmos testén. A szám véget ért, és integetve szaladtak be Justinnal. Majd mikor beértek mosolyogva a lány elé álltam, és adtam neki egy pofont. Az én barátomhoz ne nyúljon senki.

- Fogd fel. Justinnak te csak egy játékszer vagy. Biztosan nem kéne neki egy.. - gondolkodott el - Ilyen lány. - nézett rám lenéző tekintettel mire sóhajtottam egyet..

- Vigyétek vissza a nézőtérbe létszíves.  - mondtam majd Justin felé pillantottam, aki éppen ásványvizet öntött magára.

- Hagyd Melanie. Nem egyszer fordult már elő ilyen... - mondta és a derekamnál fogva magához húzott, és egy apró csókot lehelt ajkaimra.

17. rész /Szeresd most, vagy veszítsd el örökre../

Hát srácok, ha hiszitek ha nem, ezzel az unalmas résszel nagyon megküzdöttem. Száz félét leírtam, de végül ez lett a nyerő. Tudom hogy unalmas, sajnálom, majd kitalálok valamit. :) Jó olvasást, puszi! <3

- Melanie. - szólt halkan. - Sajnálok mindent. Sajnálom, hogy megbántottalak. Sajnálom, hogy otthagytalak. Sajnálom.. Nem kezdhetnénk újra? - nézett féltve felém.

- Justin. - fújtam ki a levegőt. - Nem tudod milyen érzés volt.. Én nem szeretném újra kezdeni. Barátok lehetünk, de nem szeretném újra kezdeni. Meglátjuk mi lesz. Barátok?

- Barátok. - mondta majd megölelt.

- Úristen ma hányszor vesztünk össze? - nevettem. - Egyébként nagyon bunkó voltál...

- Tudom. - mondta halkan, majd a tévé felé fordult, és kapcsolgatni kezdte.

- Nem kéne próbára menned? - kérdeztem pár perc után, mire a homlokára csapott, és Scooterhez szaladt. Halottam ahogy kiabál vele egy sort, majd ügyetlenkedve szalad az ajtóhoz, közben pedig Supra cipőjét ügyeskedi fel magára. Előhalászta a telefonját, intett egyet, és be is csukta maga mögött az ajtót. A szobámba siettem és én is átöltöztem. Csak egy laza atlétát, shortot, és egy fekete Suprát kaptam magamra, majd megkérdeztem a címet. Nincs messze, pár perc gyalog. Lassan sétáltam, közben a telefonomon pityegtem, néha megállított pár lány. Viszonylag hamar odaértem, (6 perc), és a recepciósnak köszönve indultam fel a lifttel a másodikra. Hosszú folyosó több tükrös teremmel. Kint fehér falak, néhány képpel a falon, és bőrfotelekkel. Végig sétáltam, majd úgy a 6. teremből zajt hallottam.

- És egy, két, há, négy. Gyerünk! - hallottam kintről. Nem kopogtam, mert közben ment a zene, így nyilván nem hallották volna. Lassan benyitottam, és észre vettem pár lányt, és fiút. Középen Justin állt, a jobb sarokban pedig a tanár. Intettem neki, és leültem a falnál lévő padra. Csendben figyeltem őket. Justin a tükörben nézte magát, majd kiszúrt, és elmosolyodott. Lefényképeztem a táncoló csapatot, és feltöltöttem Instagramra. ' Táncikálnak. :) ' - írtam ki, majd zsebembe süllyesztettem az Apple terméket. Kb másfél órán át gyakoroltak, majd kifulladva terültek szét a földön. Átadva a helyemet léptem oda Justinhoz aki egy törülközővel a fején indult kifelé, amit a recepción le is dobott.

- Éhes vagyok. - mondta, szerintem saját magának. Megrántottam a vállam, majd karon ragadtam és megfordultam. Ugyanis éhes, és a pláza a másik irányba van. Voltam már Párizsban, így nagyjából emlékszem mi hol van. Lassan sétáltunk, közben pedig beszélgettünk, nézelődtünk, mikor megállított minket úgy 5 lány egy képért. Illedelmesen elálltam Justin mellől, hogy odaférjenek a lányok.

- Ne, te is legyél benne a képben. Gyere vissza Justin mellé. - kérlelt az egyik lány mire elmosolyodtam, és visszaálltam. Jó kép lett, Justin is csinált a telefonjával, azt Instagramra is feltöltötte.

- Videót is csinálhatunk? - csillant fel az egyik lány szeme. Justin megrántotta a vállát, és kicsit lazábbra vette magát, majd elindította a lány a videót. Hülyéskedtünk egy sort, majd feltöltötték szintén Instagramra. Adtunk (!!!) nekik aláírást, majd szépen tovább álltunk. Még mindig sokkolódva vagyok. Tőlem is kértek aláírást. OMG.  Beültünk a plázában egy palacsintázóba. Itt nincsenek sokan, mint a mekiben, és nyugodtan tudunk enni. Kihozták a rendelésünket, és csendben kezdtünk enni. Végignéztem az arcán. Nagyon édes. Bármit is csinál, nem lehet neki ellenállni. Nem tudok rá úgy tekinteni mint egy hónappal ezelőtt, ez tény. Nem is tudom már úgy szeretni, szerelemből, de remélem jól megleszünk, és nem veszekszünk majd. Igaz mielőtt idejöttem még nem ez volt az elképzelésem, mert nagyon haragudtam rá. De az emberek hibáznak. Ő is. Én is. Mindenki. Sok hibát követünk el, ki kisebbet, ki nagyobbat, de meg kell tudnunk bocsájtani egymásnak. Talán ez a titka mindennek.

- És neked volt valamilyen kapcsolatod? - zökkentett ki gondolkodásomból. Megráztam a fejem és a tányérjára néztem. Üres. Tényleg éhes lehetett, ha ilyen hamar megette. Én is bekaptam még azt a pár falatot, és hazasiettünk. Volna, ha Justin nem lát meg egy boltot ami tele van Suprákkal. Mindkettőnknek felcsillant a szeme. Egymásra néztünk majd berohantunk a boltba. Én a női, ő a férfi részlegre. Egymáshoz rohangáltunk azzal hogy 'Nézd ez milyen? És ez? Na és ez?...' Kb fél órát voltunk a boltban. Én 7 új Supra cipőt vásároltam, míg Ő.. Nem is tudom. De több volt mint 10. Supra bolondok vagyunk.  Szatyrokkal a kezünkben sétáltunk végig az utcán, mikor szembe jött pár fotós.

- Justin Bieber! - ordította az egyik, mire mindegyik oda jött és fényképezni kezdtek. Justin megragadta a kezem, és szaladni kezdtünk. Jöttek utánunk, és folyamatosan vakuztak. - Még is együtt vannak! - ordította az egyik a másiknak majd megálltak. Mi is lassítottunk egy kicsit, mikor már elég messze voltunk tőlük.

- Hú. - fújtam ki a levegőt, és léptem be a hotel ajtaján. Justin is lihegett párat. Fellifteztünk, és berontottunk a lakosztályba. Szülők a nappaliban, Scooter a konyhában egy halom papírral.

- Csáááá! - ült le Justin szülei mellé. Jeremy és Pattie rám néztek, majd a szatyrokra. Megrántottam a vállam majd én is leültem. Megmutattuk az új szerzeményeinket jó alaposan. Felpróbáltuk, levettük, hoztunk hozzájuk illő ruhákat, azokkal is felvettük. Végül már egymásé volt rajtunk. Justin nevetett hogy kicsi rá, és szorítja a lábát, én pedig nem tudtam menni mert nagyon nagy volt rám az övé. :) Jeremy megrázta a fejét, és hátradöntötte a kanapén, Pattie pedig nevetve mondta Justinnak a holnapi koncert menetét.

- Jó,jó.. - mondta Justin. Röhejes volt nézni ahogy áll a cipőmbe. Nem fért bele a lába, így a talpa kilátszott és úgy állt, mintha magassarkúba lenne. Boxolgatott egy kicsit a levegőbe, majd rúgott egyet. Ki is repült a cipő az erkélyen. Mind a korláthoz siettünk, és a cipőt kerestük a szemünkkel. Az úttesten volt.

- Ohh. - mondtam mikor átment rajta egy autó. - Úgy sem tetszett. - rántottam meg a vállam, és bementem. A többiek követtek, majd tovább magyarázták a holnapi dolgokat.

- Tőlem miért kérnek aláírást és képet? - vágtam közbe.

- Mert azt hiszik Justin barátnője vagy. - mondta Scooter.

- De ha tudnák hogy nem vagy az, akkor is kérnének. - folytatta Pattie.

- Mert barátok vagytok. - fejezte be Jeremy.
Azért ez megdöbbentő. Legalábbis számomra. Aláírás és kép? Tőlem? Lehet hogy ez semmiség, de nekem igen is nagy dolog. Bár sosem voltam az a láthatatlan lány, akit senki nem vesz észre. Ez tény. A suliban menő voltam, de nem szálltam el magamtól. De hogy a nagyvilágban is 'ismert' legyek? Na ne.. Anya erre azt mondaná, hogy az élet szeret engem.. Én pedig biztosan azt felelném, hogy én is szeretem őt. :) Elgondolkodva álltam fel a bőrkanapéról, és mire feleszméltem már Párizs utcáin találtam magam. Körbenéztem, de fogalmam sem volt hol vagyok. Nem ismerős ez a hely, pedig biztos vagyok benne hogy jártam már itt. Pár deszkás srác suhant el mellettem, mire hátranéztem.

- Héé! - üvöltöttem utánuk, mire az egyik megfordult, és felvette a földről a deszkáját. - Figyu, kicsit eltévedtem. - felvont szemöldökkel nézett rám, majd lassan végigmért.

- Tulajdonképpen, hol is laksz? - nézett a szemembe. Megmondtam neki a hotel nevét, mire elképedve nézett rám, aztán felröhögött.

- Az messze van innen kicsi lány. Legalább egy óra gyalog. Tudsz deszkázni? Arra megyünk... - nézett a haverjai felé. Elhúztam a szám, és kikaptam a kezéből a deszkát. Matthew egy ideig mutogatta nekem a trükkjeit, párszor pedig én is mentem a deszkáján. De mikor volt már az? Csak el ne ess Melanie... Félve raktam fel a jobb lábam a fából készült guruló eszközre, és indultam el. Mentem egy ideig, próbálgattam, gyakoroltam, majd visszanéztem a srácokra. Mosolyogva figyeltek, és ők is elindultak. A fiú aki a deszkát adta lerakta maga elé a táskáját, és kihúzott belőle egy kicsit kisebb példányt. Vajon mindegyiknél van egy plusz? Omg.. :) Útközben kiderítettem, hogy ugratni mennek egy parkba, ami elég közel van a hotelhez, így egy ideig nem kell gyalogolnom.

- Egyébként hogy hívnak? - vettem fel a deszkát a földről, mikor a hotel elé értünk.

- John. - mondta. - Egyébként. - nézett fel egy pillanatra az égre. - Adsz egy aláírást a kezemre? Más különben nem hiszik el hogy Bieber csajával deszkáztam. - nevetett fel.
Elröhögtem magam, és kikaptam egy filctollat a zsebemből. Justin azt mondta mindig legyen nálam. Jó ötlet volt..
'Melanie Price, a nagy deszkás ;)' - írtam a karjára.

- Egyébként miért akarod hogy a barátaid elhiggyék hogy találkoztál velem? - dugtam vissza a farzsebembe az íróeszközt.

- Mert jó csaj vagy. - mondta majd szó nélkül elvette a deszkát, és a haverjaival együtt eltűnt..

- Hol voltál? - nyitotta ki az ajtót Justin.

- Deszkáztam . - húztam ki magam mosolyogva.
Justin egy olyan 'aha, jó'-val le is tudta a hollétemet, majd megkért, hogy twitcamozzak vele. Bár nem értem minek, mikor az emberek rá kíváncsiak, és nem rám, de oké.. Kiraktuk twittere a linket, és úgy két perc alatt több százan lettek. Ezerrel jöttek a kérdések, végül már követni sem tudtuk így azokat olvastuk fel amiket hirtelen végig tudtunk olvasni.

 - Bocsi Belieberek de azokra a kérdésekre hogy együtt vagyunk-e nem fogunk válaszolni. Ez maradjon titok. Viszont az egész turné alatt mellette leszek, ez biztos. - mosolyogtam majd tovább olvastam a kérdéseket. - IloveYouJB123 azt üzeni hogy kövessétek, mindenkit vissza követ, és az a kérése hogy Justin öleljen meg. - néztem Justinra, aki gyorsan megölelt, mire megszólalt a Can't Hold Us a telefonomból. Gyorsan felpattantam és a konyhába siettem.

- Mi az hogy nem hallani rólad? Fel se hívsz? Sztárnak érzed magad vagy mi? - hallottam meg Emma hangját amit Dave váltott fel: - Mivel szingli vagy most már nincs akadálya hogy járjunk! - ordította.

- Hé, hé, hé. Először is. Dave. Fogd be. Másodszor. Add oda Emmát. Szia. Elmesélek mindent oké? - mondtam majd felültem a pultra. Egy órát beszélhettünk, mikor kijött Justin a konyhába a laptopjával a kezében, amibe egyfolytában beszélt. Nem unja az biztos..

- Ééésss itt van Melanie aki éppen telefonál, és dühös, amiért nem hagyom békén.. - ölelt át. Fújtatva raktam le a telefont, és néztem rá. - Mondtam már, hogy nagyon idegesítő tudsz lenni? - nevettem. Elgondolkozott, majd megrázta a fejét. - Akkor most mondom. - mosolyogtam.

- Na jó, akkor most elköszönünk. - tapsolt egyet Jus. Rajongók hada kezdte el írni hogy ne menjen. - Bocsi srácok, majd máskor. Szeretlek titeket! - mondta majd kikapcsolta a kamerát, és a gépet is. Lehajtotta a fejét a pultra, és szerintem gondolkozott.

- Justin. Valamit meg kell beszélnünk... - kezdtem mire felnézett rám, és várta a mondandómat. - Attól, hogy most barátok vagyunk, még ne hidd azt hogy teljes mértékben megbocsájtottam, és nem haragszom. - felvonta az egyik szemöldökét, majd beszédre nyitotta a száját, de megelőztem. - Barátok vagyunk, de nem tudok még teljes mértékben úgy tekinteni rád. Ma jöttem, és én ezt teljesen máshogy képzeltem el. Utáltalak, haragudtam. Meg akartam bosszulni. Nem tudod mit éreztem. Azt akartam hogy te is át éld azt amit én akkor. Tudom hogy mindezt már ezt elmondtam neked. - mondtam majd elhalkultam és a földet bámultam. Sóhajtott egyet, és megölelt.

- Melanie. - emelte fel a hangját amitől kicsit megijedtem. - Ezerszer elmondtam hogy sajnálom. Adok időt hogy átgondold mi legyen. Te döntésed. Ha te nem szeretnél velem beszélgetni, vagy velem lenni akkor szólj és békén hagylak. Ha többet szeretnél, szólj és megbeszéljük. Ha csak barát akarsz lenni, szólj. Én mindig itt leszek, tudod.. - mondta majd megsimította a hátam, felállt, és besétált a szobájába.
Ráhajtottam a fejemet a hideg pultra, és becsuktam a szemem. Senki sem tudja mit éreztem. Lehet hogy túl hisztisnek tűnök most, de engem még így nem bántottak meg, mint Ő akkor.

-Gyerünk, kapard össze magad a földről Melanie. Nem szabad sírni. Állj fel, és gyerünk! - tapsolgatott a fülembe valaki. Elaludtam volna? Ezek szerint.. Hunyorított szemmel néztem az illetőre.

- Alfredooo. - mondtam szomorkásan majd arcomat újra a hideg a pultra fektettem. Fejemet felemelte, és megtörölte a szemem. Megsimította az arcom, és a fürdőbe vitt, hogy mossam meg az arcom. Közben pedig a turnébuszról beszélt ami minden bizonnyal a hotel parkolójában állt. A kezembe nyomta a törölközőt, mire elmosolyodtam egy kicsit, és alaposan felitattam a vizet bőrömről. Amióta ismerem Justint azóta ismerem Fredot is. Nagyon jó barátom, eszméletlenül szeretem.

- Miatta sírdogálsz? - fürkészte arcomat. Bólintottam egy picit, de azonnal vitába szálltam vele, hogy nem tett semmi rosszat, egyszerűen nem bírok túl lépni ezen a témán. Kezét homlokára rakta, és a cipőjét bámulta. Talán gondolkozott, vagy talán neki is elege lett belőlem?..

- Mel. Ez így nem jó. Vagy bocsáss meg neki most. - kezdte. - Vagy sírj tovább, rágódj ezen a témán órák hosszát és hívogasd a barátnőidet hogy megvigasztaljanak. Emberek ezreit csalják meg nap mint nap. Veled ez életedben egyszer történt meg, és az illető többször is bocsánatot kért. Sajnálja a dolgot Melanie! És én is sajnálom hogy most ezt mondom, de már elég volt abból, hogy kétségbeesetten hívogatsz mindenkit, hogy mennyire magad alatt vagy. Tégy ellene az isten szerelmére, csinálj valamit! Bocsáss már meg neki, mert így nem csak neked lesz rossz hanem neki is! - vágta a fejemhez majd kifújta a levegőt, és leült a kád szélére.

- Legalább megtudja milyen volt nekem... - mondtam halkan.

- Nem érted?! - állt fel és emelte fel a fejem államnál fogva. - Sajnálja. Bocsáss már meg neki! Gyerünk, menj be, és mond meg neki. Szeresd most, vagy veszítsd el örökre.. Mert ha most nem bocsájtasz meg neki, lehet hogy a turné végére másik barátnője lesz, és addigra semmi esélyed sem lesz. Nem fog veled törődni, mert mással fog. Mond el neki mit érzel jelen pillanatban. Te döntésed Melanie. - mondta majd kilépett az ajtón. Ma mindenki magamra hagy? Idegesen a hajamba túrtam, és kirontottam az ajtón...

16. rész /Lezártam a kapcsolatunkat../

 Feszülten néztem ki a repülő ablakán. Mit mondjak majd neki? Hogy viselkedjek vele? Kevesebb mint fél óra múlva megérkezek Párizsba. Idegesen húzogattam magamon a ruhám. Le se rakom a cuccom, étterembe kell mennem, ott találkozok a velük. Kitettem magamért, a kedvenc ruhámat vettem fel, a kedvenc kiegészítőimmel. Hajamat kivasaltam és hagytam vállamra omolni. Idegesen szálltam le a repülőről, és még idegesebben szálltam be a taxiba. Végül pedig már szinte felrobbantam, amikor megöleltem Scootert, és a szememmel Őt kerestem.

- Ne keresd, még nincs itt. - nézett az órájára Scoo.

Kedvesen elmosolyodtam, majd bementünk, és helyet foglaltunk. Justin szülei nagyon aranyosak, miután kiderült hogy megcsalt, továbbra is tartották velem a kapcsolatot, és nem hagytak magamra. Nagyon szeretem őket, elképesztően kedvesek. Nem úgy mint Ő..

- Ehetsz bármit. Nem kell vigyáznod az alakodra, az árát pedig ne is nézd. - mosolygott rám Pattie. Egy pillanatra fel néztem az étlapból, de hamar el is tűntem benne. Épp a rendelésemet adtam le, amikor belépett Ő. Figyelemmel kísértem minden egyes mozdulatát. Ugyanolyan, mint egy hónappal ezelőtt, talán kicsit nagyképűbb... Legalábbis én ezt láttam rajta.

- Melanie. - suttogta, mikor oda jött hozzám.

- Szia. - köszöntem alig hallhatóan. A lepkék újra beindultak, és jobban csapkodtak mint valaha. Megöleltem, és helyet foglaltam. Viszonozta az ölelésem, és leült Jeremy mellé, velem szembe. Azért nem fogok itt leállni balhézni. Megadom a minimális tiszteletet. Majd 'otthon' lerendezzük..

- Csinos vagy. - szólalt meg, miközben a többiek a turné állomásokról, turnébuszról, jegyekről, és egyéb ilyen dolgokról beszéltek. A szeme csillogott, a haján pedig látszott, hogy legalább fél óráig csinálta. Tökéletes volt minden. A ruhája, a haja, és Ő maga is.

- Köszönöm. - mondtam, majd gyorsan kapcsolódtam a többiek beszélgetésébe.

Nem tudok ellenállni neki. Otthon jobban ment. Lezártam magamban ezt a kapcsolatot. Tovább kell lépnem. De nem elég magamban lezárni. Vele is meg kell beszélnem... Hamar elment az idő, gyorsan megettük az ételeket, és mentünk is a szállodába. Szorosan Scooter mellett mentem, távol Justintól. Gyorsan a hotelszobámba mentem, és kicsit körbenéztem, kipakoltam. A szülők és Scoo elmentek, így kettesben maradtam Justinnal. Kettőt kopogtam az ajtaján (mellettem lévő szoba), majd mivel nem jött válasz benyitottam.

- Aha, oké, jó, jó, este?. Inkább holnap gyere jó szívem? Hát, sokat dolgozom. Nem tudnánk együtt lenni. Ja. Hmm nem. Nem. Persze hogy nem. Tudom, tudom. Jó. Akkor este beszélünk. Puszi. - hallgattam végig, az ajtóban állva, lehajtott fejjel. - Gyere, ülj le. - paskolta meg maga mellett a helyet. 

Csendben leültem, majd a szemébe néztem.

- Justin. - kezdtem, de félbeszakított.

- Sajnálom Melanie. Selena nagyon csinos lány, nem bírtam megállni. Hibáztam. Jelenleg együtt vagyok vele, aranyos lány... Sajnálom, ha ez bánt, de el kellett mondanom. - mondta el. Aha, nekem arról miért nem szólt senki, hogy együtt vannak? Egyáltalán, mi az hogy együtt vannak?! Nem mintha zavarna..

- Lezártam a kapcsolatunkat. - törtem meg a pár perces csendet.

Közelebb jött hozzám, aztán még közelebb, majd már csak pár cm maradt köztünk, és közelíteni kezdett.  - Pont ezért megyek most ki innen. Normális vagy? Barátnőd van te idióta. Ha tudtam volna hogy így megcsalsz bárkit is... - pattantam fel, és csaptam be magam mögött az ajtót.

Nem bírtam tovább, szabadul engedtem könnyeimet. Le csúsztam a földre, és ott zokogtam. Nem érdekelt a vigasztalása, nem érdekelt az ölelgetése. Nem érdekelt az se, hogy haza jöttek Pattie-ék, és Vele ordibáltak. Nem érdekelt semmi. Ki kellett adnom magamból. Pattie nyugtatott meg. Bár még remegtem egy kicsit a kanapéban, de kezdtem lecsillapodni. A sminkem totálisan elkenődött, a ruhám is koszos lett. Justin mindezt a szemben lévő fotelből figyelte. Legszívesebben haza mennék, de nem fog tőlem ilyen hamar megszabadulni.. Megmutatom én Selenának kivel húzott ujjat.. A harc legyen harc.. Megmostam az arcom, és átöltöztem.

- Melanie akarod látni a legújabb híreket? - kopogott be a szobámba Scooter.

Csendben lapoztam fel a magazint, és olvastam el a cikket: 'A híres tinisztár Justin Bieber Believe című turnéja már 1 hónapja megy, és folyamatosan fogynak a jegyek. Úgy tűnt szakított Melanie Price-al, de talán mégsem? Ma délelőtt csodaszépen felöltözve látták leszállni egy repülőgépről Párizsban, ahol holnap este Justinnak is koncertje lesz. Még is együtt vannak, netalántán pont együtt mentek valahova? Páran Selena Gomezzel is összehozták már. De hogy mi az igazság? Hamarosan megtudjuk..' - olvastam fel hangosan a cikket, ami mellett egy régebbi kép volt Justinról, és rólam.

- Remek. - mondtam majd vissza dobtam Scoonak. Felnyitottam a laptopom tetejét, és felmentem kicsit Facebookra.

Jött egy pár üzenetem, válaszoltam rájuk, majd felnéztem twittere. Jött pár tweet hogy mi van köztem és Bieber közt. Nem válaszoltam rájuk, csupán kiírtam egy idézetet: 

'Az összetört szívet a legnehezebb újra szerelembe ringatni,de nem lehetetlen.Még ha most végtelen időnek is tűnik,akkor is eljön a nap,mikor egy csapásra megváltozik minden.' 

Lecsuktam a laptopom tetejét, és kimentem a többiekhez. Kint ült mindenki a kanapén, és a turnéról beszélgettek. Mi másról? Halkan bementem Justin szobájába, és a telefonjához nyúltam. Kikerestem Selenát, és írtam neki egy sms-t. Másolom: 'Baby gyere ma este, van számodra egy meglepetésem!' - Fél perc múlva már jött is a válasz, hogy este hétre itt lesz, mert itt van a szomszéd országban. Gyorsan kitöröltem a beszélgetést, és kisunnyogtam.

. . .

Mindenki a szobájában, volt, csak én tévéztem a nappaliban, mikor csöngettek. Mosolyra húzódott a szám, de nem nyitottam ki. Justin lassacskán kinyitotta az ajtaját, és oda botorkált az ajtóhoz, mire én is gyorsan felpattantam és mellé álltam.

- Szia! Na mi az a meglepetés? - nézett körbe Selena az ajtóban állva, egy bőrönd kíséretében.

- Sziiiiiija Selena! Gyere csak beljebb. - játszottam a jó kislányt, és karoltam át Justint. Édes a bosszú ugye?

- Ti? Kettecskén? - döbbent le. Nem erre számítottál mi Gomez? Meglátjuk ki a jobb. Betessékeltem Justin szobájába, hogy pakoljon ki nyugodtan, mi pedig kint maradtunk.

- Ez mire volt jó Melanie? Mit akarsz?! Szét szedni minket?! - kérdezősködött. A plafont bámulva ásítottam. Egyébként nem vagyok se rosszindulatú, se gonosz. Kedves lány vagyok, de Selenának meg kell tudnia mit éreztem, Akkor...

- Justin. Nem érdekel az hogy együtt vagytok, sem az hogy most itt van. Te is tudod hogy alapjában véve milyen ember vagyok. Csakis azért csinálom ezt, hogy megtudja milyen érzés volt nekem, amikor... - mondtam, de közbe vágott.

- Tudod mit Melanie? Nem érdekel, hogy mit csinálsz, haragudjon meg, amúgy is hisztis csaj, hamar felkapja a vizet. De könyörgöm házon, vagyis jelen pillanatban hotelen belül, mert ebből a sajtó nagy botrányt csinál. Főleg ha Selena még ki is adja nekik.. - mondta majd lehuppant az egyik fotelbe.. Végül is teljes mértékben igaza van. Cirkuszoljak hogy még nagyobb cirkusz legyen? Nem jó ez így.. Felkeltem, és bementem Selhez.

- Figyu, beszélhetnénk? - ültem le az ágy szélére, ahol Selena is a ruháit pakolgatta. - Nincs semmi köztem, és Bieber között. Bevallom bosszút akartam állni.. - hajtottam le a fejem

- Miért?

- Amiért lefeküdtél Justinnal, mikor még velem volt. - néztem a szemébe. Elkerekedett szemekkel nézett rám, majd kicsapta a szoba ajtót, és az exemhez rohant.

- Justin! Hogy gondoltad ezt? Észnél vagy? Normális vagy? Gondolkodsz te egyáltalán? - üvöltözött. Ijedten nézett rám, majd barátnőjére. - Mikor lefeküdtünk, azt mondtad szingli vagy! - mondta majd leült.

- Figyelj én azt hittem tudja... - néztem Justinra idegesen, és én is leültem. Csendben ültünk, mire Scooter kidugta a fejét. Mosolyogva köszöntötte Selt, majd vissza is vonult a kis birodalmába..

- Hát, azt hiszem ezt nektek kell megbeszélnetek. - álltam fel, és fordultam meg, mire elkapta Selena a karom.

- Nem, ezt nektek kell megbeszélnetek. Justin, kedves, vicces, és aranyos fiú vagy, de nekem az az este nem jelentett semmit. Sajnálom. - mondta majd felállt, és elment... Nem szólaltunk meg se én, se ő. Kezébe temette az arcát, és csendben ült. 

- Melanie. - szólt halkan.