- Kicsim. Elaludtál. - keltegetett Justin.
- Mi? - riadtam fel. Ha emiatt velünk jön az igazgató nő én megölöm magam. Kipattantam az ágyból és a fürdőbe rohantam. A zuhany alatt mostam meg a fogam is, hogy gyorsabb legyen. Na ez nehéz volt. Még le is lassultam tőle. Senkit nem találtam itthon, gondolom azt hitték én is elmentem..
Gyorsan felkaptam pár göncöt amik a kezembe akadtak. Kicsit hűvös idő volt, és a kedvem sem volt túl jó.. Legfelül az I hate you-s pulcsim volt, ami tök jó választás mostanra. Még gyors szempillaspirál és Coca Colás szájfény, és indulásra készen voltam. Felkaptam a szürke cipőm.
- Elviszlek gyere. - sétált le a kocsi kulccsal a kezében Justin.
- Köszönöm szépen. - csókoltam meg majd beültünk a kocsiba és a suliig vitt. Közben Dan hívott.
- Hol vagy cica baba? - szólt bele
- Állj le Dan van barátom. - röhögtem és Justinra néztem. Vezetett de elmosolyodott. - Mindjárt ott vagyok, csak elaludtam.
- Lefeküdtetek és nem bírtál felkelni te kurva?
- Hé Dan állj már le. Nem ébresztett a telefonom. Ne akadj ki létszi, tudod hogy imádlak.
- Aha... Na ok majd ütközünk siess mert a tanárnő nem épp a legkedvesebb kedvében van. Na szia. - mondta majd sértődötten letette.
- Ezt nem hiszem el. - hajtottam hátra a fejem.
- Mi az? - kérdezte és egyik kezével a vállamat kezdte simogatni.
- Dan totál belém van zúgva. És most mondom neki van barátom. És akkor egyből 'lefeküdtetek és nem bírsz felkelni te kurva'? - utánoztam a hangját. Kicsit ökölbe szorult Justin keze.
- De ha bemegyek letépem a fejét. - mondta halkan
- Hagyd, majd lerendezem.. Ő mindig ilyen. Holnap úgy is megyünk a balcsira, mindenkinek jót fog tenni így nyári szünet előtt. Össze hoz minket, úgy is kibékülünk.. Szerintem már ma. Berúg, azt se tudja majd mit csinált.. - mondtam mire oda is értünk az iskola elé. Szerencsére pont szünet, volt így mindenki az udvaron volt.
- 2-re ott leszek és segítek oké?
- Rendben, köszönöm. Szia. - mondtam majd egy hosszú csókot adott. - Besétáltam a kapun,
de az udvar helyett a tanáriba siettem. Kopogtam kettőt, mire pont az osztályfőnök lépett ki.
- Jóreggelt Price kisasszony. Magának most kell jönnie 10 óra 15 perckor?
- Elnézést tanárnő, egyedül voltam otthon és a telefonom volt beállítva, de nem ébresztett fel. - mentegetőztem
- Ez nem kifogás. Ha még egy ember csinál valamit holnap az igazgató nő is jön velünk!
- Elnézést tanárnő. Nem lesz többet ilyen..
- Rendben. Gyorsan pakolj be a szekrényedbe, és menj ki te is az udvarra. - mondtam majd vissza ment. Pont akkor csörrent meg a telefonom. Dan, ki más lenne?
- Itt vagyok a szekrényem előtt. - mondtam. Egyébként még csak a lépcsőn sétáltam fel.
- Tudod. Bocsánatot szeretnék kérni baby.
- Dan, minden oké?
- Persze. Na szóval mikor jössz már szerelmem? Rád akarok cuppanni végre. - mondta tök komolyan. Hallottam ahogy a háttérbe nevetnek a többiek.
- Holnap jön az igazgató nő. - hazudtam. Ettől már nem fog viccelődni...
- Mivan? Nem... Nem lehet! Normális vagy? Gyűlöllek! - mondta majd letette. Küldtem a többieknek egy sms-t, hogy nem jön, de ne mondják meg neki. Szóval csak ő haragudott, a többiek meg úgy csináltak. A háta mögött meg jót nevettünk. Egész nap szomorú, és ideges volt. De azért jók voltunk az órákon.
- Dan. Egy szóra. - húztam magammal. A többieknek kacsintottam egyet, és visszafordultam Danhez. Leültettem egy padra, és leültem mellé,
- Figyu most nem kell bocsánatot kérned meg semmi jön, és jön. - mondta majd a cipőjét nézegette
- Dan.. - kezdtem. Gondolom most azt várta hogy szerelmet valljak, vagy valami ilyesmi. - Nem jön az igazgatónő. - mondtam mire kitört belőlem a röhögés. Póker arccal meredt előre. Se kép se hang. Felállt, és oda sétált a többiekhez, beszéltek pár szót és vissza jött.
- Nos.. Melanie. - kezdte komoly arccal majd elmosolyodott. - Sokkal jobb fej vagy mint Emma.
- És?
- Hát. Csak mondom. - mondta majd vissza sétált a többiekhez. Lepacsiztam velük, majd elindultunk. Kábé egy helyen lakunk, így mindig együtt megyünk...
Haza érve csak egy cetli volt a hűtőre akasztva.
'Apád pár napig nem lesz itthon, sok a munka. Késő este jövök. Ne igyál sokat, holnap korán kell kelned! Gondolom hamarabb itthon leszek mint te, de ne gyere túl későn. Puszi, Anya.'
Kidobtam a papírt a kukába és fel mentem a szobámba. Ledobtam a sarokba a táskám, és a fürdőbe mentem. Lezuhanyoztam, és a hajamat is kimostam. Lemostam a szempillaspirált is, majd megcsinálom újra.. Megszárítottam a hajam, és begöndörítettem. Csináltam egy natúrabb sminket is. Barack színű szemhéjpúder , egy kis szempillaspirál, korrektor, púder, szájfény. Nem is kell több. Kivettem egy fekete magassarkút a cipős szekrényből és késznek nyilvánítottam magam. De még nem vettem fel a cipellőt. Nem bírnám ki benne egész nap. Majd ha indulni kell. Nem sokkal később csengettek is.
- Szia. - köszöntöttem egy csókkal.
- Gyönyörű vagy. - suttogta. Lesütöttem a szemem, és elmosolyodtam. Alig hogy leültünk megint kopogtak.
- Szia. - néztem Sophie-ra. - Hát te? - néztem rá furán. Neki most nem kéne itt lennie. Nagyon nem.
- Mindenki lekoptatott. Pont a szülinapomon. Ezt nem hiszem el. - sétált be majd levetette magát a kanapéra. Mondott egy Hello-t Justinnak, de nem is figyelt rá.
- Miért pont ma? Ugye te filmezel velem? Anyuék azt mondták ne menjek haza estig mert fontos tárgyalásuk lesz otthon, és zavarnék... Ők is lekoppintanak. - ölelt át.
- Persze hogy maradhatsz. Este pedig elmegyünk hozzátok jólvan?
- Oké. Te Mel. Mi ez a ruha? - mosolyodott el
- Ja hát, ma ebben leszek. Tök aranyos nem?
- Nem zavartam meg semmit? - pillantott Justinra
- Nem persze. De most megyek is. - állt fel
- Ne, maradj. Hozok innivalót. Justin segítesz? - mondtam majd a konyhába húztam
- Ne merj itt hagyni.
- De mit csináljunk most?
- Figyu, Itt a telefonom. Írj egy sms-t Dannek, hogy itt van Sophie, és hogy este megyünk. - adtam át neki a készüléket, majd töltöttem narancslevet mindhármunknak. Amíg én ezzel bíbelődtem Justin simán elküldte. Néztünk filmet, meg beszélgettünk. Hamar el ment az idő.
- Gyere életem, menjünk át hozzátok. - álltam fel.
- Nem öltözöl át?
- Nem, így tökéletes. - mosolyodtam el, majd felszaladtam a szobába. Fogtam a fekete kis táskámat és bele raktam néhány fontos cuccot, na meg Sophie ajándékát is.
- Mehetünk. - kapta fel a kocsi kulcsot Justin.
- Ne sétáljunk? - néztem Justinra.
- Hideg van menjünk szerintem is kocsival. - mondta az ünnepelt
- Hát jó... - beültünk a kocsiba, de azért mondtam Justinnak hogy menjünk nagyon lassan.
- Hé. Menjünk már gyorsabban. - szólalt meg hátul barátnőm
- Fő a biztonság. - mondtam mire megrezzent a telefonom. Matthew. Gyorsan eldarálta hogy minden oké, és mehetünk. Kicsit már ittas volt. Na meg a zene is üvöltött.
- Justin mehetünk gyorsabban is. - mosolyodtam rá. Rám nézett, mire csak bólintottam.
- BOLDOG SZÜLINAPOT SOPHIE! - üvöltötte mindenki mikor beértünk a házba. Végül is nem a garázsban tartottuk meg, túl kicsi lett volna ennyi embernek. Mindenki oda adta az ajándékát. Nagyon boldog volt az ünnepelt.
- Fiúk, ezek nagyon szépek. - mondta majd végig ölelte őket. Én is oda adtam neki, na meg Justin is. Mindenki evett, ivott, táncolt. Nagy buli volt az biztos. Justinnal táncoltam, kezemben egy pezsgővel, mikor behúzott egy szobába. Lelökött az ágyra, és rám mászott.
- Szeretlek. - mondta majd megcsókolt. Kicsit többet ittunk a kelleténél. Ez látszott is. - Akarlak.
- Én is, de nem lehet.
- Nem érdekel. - mondta majd a pólómat kezdte húzni.
- Justin állj le. - ültem fel. - Sokat ittunk.
- Nem is.
- Megittunk ketten együtt egy üveg pezsgőt. Úgy három doboz sört. A többiekkel pálinkát.
Boros kólát. Neked ez nem sok?
- El megy.. - mondta majd kidőlt. 10 percig néztem a szunyáját, de felkeltettem, mert már éjfél volt, és nemsokára mennünk kell. Lementünk a többiekhez táncolni.
- Éljen az itt jelen lévő szerelmes pár. - ordította Dan, mire felénk mutatott. Elkezdte ordibálni hogy csókolózzunk, amibe mindenki csatlakozott. Justinra néztem, ő rám, majd szenvedélyesen megcsókolt. Úgy egy percen keresztül csak csókolt, le sem állt. Közben a fenekemet markolta, én pedig a haját túrtam. Mindenki fütyült meg ordibált. Úgy 1 óra fele kaptam észbe, hogy hoppá hoppá, induljunk. Elköszöntünk egy holnap talival, és elindultunk. Kihalt az utca, így kocsival tettük meg azt az öt percet. Olyan végső állomásos volt a szitu. Megkönnyebbültem, mikor láttam, hogy nem ég a villany. Fel mentünk a szobámba, Justin a fürdőszoba felé indult, én pedig a gardróbomhoz. Levettem a ruhát, bedobtam a szennyesbe, és felvettem helyette egy pólót. Nadrágot nem is vettem fel, egy francia bugyi tökéletes. Justinon is csak boxer volt. A telefonom beállítottam 5 órára. Lesz időm elkészülni. Mikor lefeküdtünk aludni, lazán átkaroltam a nyakát és a mellkasához simultam. Reggelig meg se mozdultunk. Másnaposan keltem ki az ágyból. Erős fejfájás, szédelgés. Csodás. Kábé fél óráig voltam a zuhany alatt. Meg csináltam a reggeli dolgokat és álmosan fordultam a gardrób felé.
Felvettem egy szürke csőnacit, egy zöldes-kékes lenge pulcsit, egy nagy szürke sálat és egy szürke sapit. Hozzá egy szürke Suprát választottam. Lementem a konyhába, és keresgéltem kicsit. Megtaláltam amit kerestem. Pálinka. Azt mondják másnaposan ezt kell inni és jobb lesz. Meghúztam kétszer az üveget, majd vissza raktam. Csináltam 4 szelet pirítóst, reszeltem rá sajtot, raktam mellé paradicsomot, és felvittem. Megettem belőle kettőt, mellé egy kis paradicsomot, és leraktam az éjjeli szekrényre Justinnak. Adtam az arcára egy puszit. Írtam neki egy üzenetet majd levittem a nagy pakolós táskámat is. Néhány ruhadarab, fontos cuccok, meg ilyesmik.. Elköszöntem anyától, és kiléptem az ajtón. Bedugtam a fülesem, majd a buszmegállóba siettem. Hamar jött is a busz, de mikor oda értem az állomásra meg is állapítottam hogy itt én vagyok a legjózanabb. Mindenki feküdt a padokon, fejüket fogták, aludtak, stb. Mesélték a sztorikat milyen cool volt számukra a party.
- Na és? Volt valami? - nézett rám Dan. A szájából érezni lehetett az alkohol szagot.
- Ittál még?
- Segít.. - mondta mire csak elmosolyodtam. - Na?
- Nem. Majd nem. De nem. - kacsintottam rá majd a tanárnőhöz mentem.
- Minden oké tanárnő?
- Persze. De Melanie.. Miért ilyenek ezek a gyerekek? Fáradtak és mindegyiknek fáj a feje.
- Erre egy szó van.. Buli. - mosolyogtam. - Tegnap party volt Sophie-nál. Szülinapja volt.. Mikor indulunk?
- Hát. - nézett rá az órájára. - Most! - mondta majd mindenkit siettetni kezdett. Nem voltunk olyan sokan, még is tőlünk zengett a vonat. Külön kabinokban ültünk. Nálunk Én, Sophie, Emily, Dan, Matthew, Edward. A többiek meg úgy lézengtek össze vissza. Nyitva voltak a tolóajtók, így ha kellett valami csak át ordítottunk. A tanárnő sétálgatott közöttünk. Inni persze mindenki a 'Pisilnem kell' ürüggyel ment ki egy-két ember kíséretében. Kicsit sem volt feltűnő. Egyszer ittam Edwarddal meg Dannal egy kis pálinkát. Mást nem is. A pálinka a legjobb ilyenkor, bár ezt csak mi láttuk így. A többiek össze vissza mindent ittak, mint tegnap este. Mi lesz itt még...
- Mi? - riadtam fel. Ha emiatt velünk jön az igazgató nő én megölöm magam. Kipattantam az ágyból és a fürdőbe rohantam. A zuhany alatt mostam meg a fogam is, hogy gyorsabb legyen. Na ez nehéz volt. Még le is lassultam tőle. Senkit nem találtam itthon, gondolom azt hitték én is elmentem..
 |
| Szöveget itt sem kell nézni! Saját kép! Ne vidd! |
- Elviszlek gyere. - sétált le a kocsi kulccsal a kezében Justin.
- Köszönöm szépen. - csókoltam meg majd beültünk a kocsiba és a suliig vitt. Közben Dan hívott.
- Hol vagy cica baba? - szólt bele
- Állj le Dan van barátom. - röhögtem és Justinra néztem. Vezetett de elmosolyodott. - Mindjárt ott vagyok, csak elaludtam.
- Lefeküdtetek és nem bírtál felkelni te kurva?
- Hé Dan állj már le. Nem ébresztett a telefonom. Ne akadj ki létszi, tudod hogy imádlak.
- Aha... Na ok majd ütközünk siess mert a tanárnő nem épp a legkedvesebb kedvében van. Na szia. - mondta majd sértődötten letette.
- Ezt nem hiszem el. - hajtottam hátra a fejem.
- Mi az? - kérdezte és egyik kezével a vállamat kezdte simogatni.
- Dan totál belém van zúgva. És most mondom neki van barátom. És akkor egyből 'lefeküdtetek és nem bírsz felkelni te kurva'? - utánoztam a hangját. Kicsit ökölbe szorult Justin keze.
- De ha bemegyek letépem a fejét. - mondta halkan
- Hagyd, majd lerendezem.. Ő mindig ilyen. Holnap úgy is megyünk a balcsira, mindenkinek jót fog tenni így nyári szünet előtt. Össze hoz minket, úgy is kibékülünk.. Szerintem már ma. Berúg, azt se tudja majd mit csinált.. - mondtam mire oda is értünk az iskola elé. Szerencsére pont szünet, volt így mindenki az udvaron volt.
- 2-re ott leszek és segítek oké?
- Rendben, köszönöm. Szia. - mondtam majd egy hosszú csókot adott. - Besétáltam a kapun,
de az udvar helyett a tanáriba siettem. Kopogtam kettőt, mire pont az osztályfőnök lépett ki.
- Jóreggelt Price kisasszony. Magának most kell jönnie 10 óra 15 perckor?
- Elnézést tanárnő, egyedül voltam otthon és a telefonom volt beállítva, de nem ébresztett fel. - mentegetőztem
- Ez nem kifogás. Ha még egy ember csinál valamit holnap az igazgató nő is jön velünk!
- Elnézést tanárnő. Nem lesz többet ilyen..
- Rendben. Gyorsan pakolj be a szekrényedbe, és menj ki te is az udvarra. - mondtam majd vissza ment. Pont akkor csörrent meg a telefonom. Dan, ki más lenne?
- Itt vagyok a szekrényem előtt. - mondtam. Egyébként még csak a lépcsőn sétáltam fel.
- Tudod. Bocsánatot szeretnék kérni baby.
- Dan, minden oké?
- Persze. Na szóval mikor jössz már szerelmem? Rád akarok cuppanni végre. - mondta tök komolyan. Hallottam ahogy a háttérbe nevetnek a többiek.
- Holnap jön az igazgató nő. - hazudtam. Ettől már nem fog viccelődni...
- Mivan? Nem... Nem lehet! Normális vagy? Gyűlöllek! - mondta majd letette. Küldtem a többieknek egy sms-t, hogy nem jön, de ne mondják meg neki. Szóval csak ő haragudott, a többiek meg úgy csináltak. A háta mögött meg jót nevettünk. Egész nap szomorú, és ideges volt. De azért jók voltunk az órákon.
- Dan. Egy szóra. - húztam magammal. A többieknek kacsintottam egyet, és visszafordultam Danhez. Leültettem egy padra, és leültem mellé,
- Figyu most nem kell bocsánatot kérned meg semmi jön, és jön. - mondta majd a cipőjét nézegette
- Dan.. - kezdtem. Gondolom most azt várta hogy szerelmet valljak, vagy valami ilyesmi. - Nem jön az igazgatónő. - mondtam mire kitört belőlem a röhögés. Póker arccal meredt előre. Se kép se hang. Felállt, és oda sétált a többiekhez, beszéltek pár szót és vissza jött.
- Nos.. Melanie. - kezdte komoly arccal majd elmosolyodott. - Sokkal jobb fej vagy mint Emma.
- És?
- Hát. Csak mondom. - mondta majd vissza sétált a többiekhez. Lepacsiztam velük, majd elindultunk. Kábé egy helyen lakunk, így mindig együtt megyünk...
Haza érve csak egy cetli volt a hűtőre akasztva.
'Apád pár napig nem lesz itthon, sok a munka. Késő este jövök. Ne igyál sokat, holnap korán kell kelned! Gondolom hamarabb itthon leszek mint te, de ne gyere túl későn. Puszi, Anya.'
Kidobtam a papírt a kukába és fel mentem a szobámba. Ledobtam a sarokba a táskám, és a fürdőbe mentem. Lezuhanyoztam, és a hajamat is kimostam. Lemostam a szempillaspirált is, majd megcsinálom újra.. Megszárítottam a hajam, és begöndörítettem. Csináltam egy natúrabb sminket is. Barack színű szemhéjpúder , egy kis szempillaspirál, korrektor, púder, szájfény. Nem is kell több. Kivettem egy fekete magassarkút a cipős szekrényből és késznek nyilvánítottam magam. De még nem vettem fel a cipellőt. Nem bírnám ki benne egész nap. Majd ha indulni kell. Nem sokkal később csengettek is.
- Szia. - köszöntöttem egy csókkal.
- Gyönyörű vagy. - suttogta. Lesütöttem a szemem, és elmosolyodtam. Alig hogy leültünk megint kopogtak.
- Szia. - néztem Sophie-ra. - Hát te? - néztem rá furán. Neki most nem kéne itt lennie. Nagyon nem.
- Mindenki lekoptatott. Pont a szülinapomon. Ezt nem hiszem el. - sétált be majd levetette magát a kanapéra. Mondott egy Hello-t Justinnak, de nem is figyelt rá.
- Miért pont ma? Ugye te filmezel velem? Anyuék azt mondták ne menjek haza estig mert fontos tárgyalásuk lesz otthon, és zavarnék... Ők is lekoppintanak. - ölelt át.
- Persze hogy maradhatsz. Este pedig elmegyünk hozzátok jólvan?
- Oké. Te Mel. Mi ez a ruha? - mosolyodott el
- Ja hát, ma ebben leszek. Tök aranyos nem?
- Nem zavartam meg semmit? - pillantott Justinra
- Nem persze. De most megyek is. - állt fel
- Ne, maradj. Hozok innivalót. Justin segítesz? - mondtam majd a konyhába húztam
- Ne merj itt hagyni.
- De mit csináljunk most?
- Figyu, Itt a telefonom. Írj egy sms-t Dannek, hogy itt van Sophie, és hogy este megyünk. - adtam át neki a készüléket, majd töltöttem narancslevet mindhármunknak. Amíg én ezzel bíbelődtem Justin simán elküldte. Néztünk filmet, meg beszélgettünk. Hamar el ment az idő.
- Gyere életem, menjünk át hozzátok. - álltam fel.
- Nem öltözöl át?
- Nem, így tökéletes. - mosolyodtam el, majd felszaladtam a szobába. Fogtam a fekete kis táskámat és bele raktam néhány fontos cuccot, na meg Sophie ajándékát is.
- Mehetünk. - kapta fel a kocsi kulcsot Justin.
- Ne sétáljunk? - néztem Justinra.
- Hideg van menjünk szerintem is kocsival. - mondta az ünnepelt
- Hát jó... - beültünk a kocsiba, de azért mondtam Justinnak hogy menjünk nagyon lassan.
- Hé. Menjünk már gyorsabban. - szólalt meg hátul barátnőm
- Fő a biztonság. - mondtam mire megrezzent a telefonom. Matthew. Gyorsan eldarálta hogy minden oké, és mehetünk. Kicsit már ittas volt. Na meg a zene is üvöltött.
- Justin mehetünk gyorsabban is. - mosolyodtam rá. Rám nézett, mire csak bólintottam.
- BOLDOG SZÜLINAPOT SOPHIE! - üvöltötte mindenki mikor beértünk a házba. Végül is nem a garázsban tartottuk meg, túl kicsi lett volna ennyi embernek. Mindenki oda adta az ajándékát. Nagyon boldog volt az ünnepelt.
- Fiúk, ezek nagyon szépek. - mondta majd végig ölelte őket. Én is oda adtam neki, na meg Justin is. Mindenki evett, ivott, táncolt. Nagy buli volt az biztos. Justinnal táncoltam, kezemben egy pezsgővel, mikor behúzott egy szobába. Lelökött az ágyra, és rám mászott.
- Szeretlek. - mondta majd megcsókolt. Kicsit többet ittunk a kelleténél. Ez látszott is. - Akarlak.
- Én is, de nem lehet.
- Nem érdekel. - mondta majd a pólómat kezdte húzni.
- Justin állj le. - ültem fel. - Sokat ittunk.
- Nem is.
- Megittunk ketten együtt egy üveg pezsgőt. Úgy három doboz sört. A többiekkel pálinkát.
Boros kólát. Neked ez nem sok?
- El megy.. - mondta majd kidőlt. 10 percig néztem a szunyáját, de felkeltettem, mert már éjfél volt, és nemsokára mennünk kell. Lementünk a többiekhez táncolni.
- Éljen az itt jelen lévő szerelmes pár. - ordította Dan, mire felénk mutatott. Elkezdte ordibálni hogy csókolózzunk, amibe mindenki csatlakozott. Justinra néztem, ő rám, majd szenvedélyesen megcsókolt. Úgy egy percen keresztül csak csókolt, le sem állt. Közben a fenekemet markolta, én pedig a haját túrtam. Mindenki fütyült meg ordibált. Úgy 1 óra fele kaptam észbe, hogy hoppá hoppá, induljunk. Elköszöntünk egy holnap talival, és elindultunk. Kihalt az utca, így kocsival tettük meg azt az öt percet. Olyan végső állomásos volt a szitu. Megkönnyebbültem, mikor láttam, hogy nem ég a villany. Fel mentünk a szobámba, Justin a fürdőszoba felé indult, én pedig a gardróbomhoz. Levettem a ruhát, bedobtam a szennyesbe, és felvettem helyette egy pólót. Nadrágot nem is vettem fel, egy francia bugyi tökéletes. Justinon is csak boxer volt. A telefonom beállítottam 5 órára. Lesz időm elkészülni. Mikor lefeküdtünk aludni, lazán átkaroltam a nyakát és a mellkasához simultam. Reggelig meg se mozdultunk. Másnaposan keltem ki az ágyból. Erős fejfájás, szédelgés. Csodás. Kábé fél óráig voltam a zuhany alatt. Meg csináltam a reggeli dolgokat és álmosan fordultam a gardrób felé.
 |
| A NAPSZEMÜVEGET, KÖRÖMLAKKOT, TELEFONT NEM KELL NÉZNI! ;) |
- Na és? Volt valami? - nézett rám Dan. A szájából érezni lehetett az alkohol szagot.
- Ittál még?
- Segít.. - mondta mire csak elmosolyodtam. - Na?
- Nem. Majd nem. De nem. - kacsintottam rá majd a tanárnőhöz mentem.
- Minden oké tanárnő?
- Persze. De Melanie.. Miért ilyenek ezek a gyerekek? Fáradtak és mindegyiknek fáj a feje.
- Erre egy szó van.. Buli. - mosolyogtam. - Tegnap party volt Sophie-nál. Szülinapja volt.. Mikor indulunk?
- Hát. - nézett rá az órájára. - Most! - mondta majd mindenkit siettetni kezdett. Nem voltunk olyan sokan, még is tőlünk zengett a vonat. Külön kabinokban ültünk. Nálunk Én, Sophie, Emily, Dan, Matthew, Edward. A többiek meg úgy lézengtek össze vissza. Nyitva voltak a tolóajtók, így ha kellett valami csak át ordítottunk. A tanárnő sétálgatott közöttünk. Inni persze mindenki a 'Pisilnem kell' ürüggyel ment ki egy-két ember kíséretében. Kicsit sem volt feltűnő. Egyszer ittam Edwarddal meg Dannal egy kis pálinkát. Mást nem is. A pálinka a legjobb ilyenkor, bár ezt csak mi láttuk így. A többiek össze vissza mindent ittak, mint tegnap este. Mi lesz itt még...
