14. rész

Sziasztok! Köszönöm a kedves szavakat, és köszönöm azoknak akik minden részhez írnak pár szót. Viszonylag unalmas részek következnek, (szerintem),

de mikor majd Melanie készülne Justinhoz, érdekes videót fog kapni...

 Szóval nincs semmi extra ebben a részben, de remélem azért kommenteltek majd.

I LOVE YOU ! KISS! :* ♥

5 komment után kövi !

Haza érve lerúgtam magamról a cipőt és gyorsan ledaráltam anyunak a mai napot, beleértve Zack balhéját is.

- És te mit kaptál? Remélem nincs köze a cigihez, a droghoz, vagy az alkoholhoz. - nézett rám ijedten.
Nevetve nyugtattam meg, hogy semmi ilyenhez nincs köze, de nem mondom meg neki. Felsétáltam a szobámba, és elővettem a tanulnivalómat. A délutánom kábé ilyen volt. Tanulás, tanulás, tanulás, evés, fél óra gépezés, tanulás, tanulás, felmondani anyunak, felmondani magamnak mert anya nem tud németűl, és gépezés.  Közeledik az év vége, meg kell dolgozni a jobb jegyért. Na jó mindenből ötös leszek, de azért mégis hogy menjek el reggel itthonról azzal a tudattal hogy nem tanultam? Bár, nagyon sokan lépnek ki így a friss levegőre. Ők ennyire furcsák vagy én? Fintorogva ültem vissza a laptop elé, egy zacskó chipsel a kezemben. Megnéztem az e-mailjeimet, a Facebookot, Twitter, Msn-t, és végül benéztem Instagramra is. Ezerrel ment mindegyik, mindenki posztolgatta a képeket, videókat..

- Mi a balhéd? Mond el létszi létsziiii :D - jött az üzi Dave-től Fb-n.

- Nem mondom el :P - írtam mire ő elkezdett találgatni. Kábé annyiból állt a beszélgetésünk, hogy ő írt valamit az én válaszom pedig mindig az volt hogy nem. Végül megunta és sértődötten Offline-ba váltott. Felnéztem a felettem lévő tükörre, ami ki volt dekorálva mindenféle mozijegyekkel, karszalagokkal, rajzokkal, fényképekkel. Magamat alig láttam benne, inkább mondanám 'emlékfalnak', mint tükörnek. Hiszen ha nézegetni akarnám magam nem ebbe néznék, hanem a szekrényemhez fordulnék, ahol egész alakos tükör van. Lekaptam a polcról a fényképezőgépem, (szülinapi ajándék volt a nagyiéktól) és kimentem vele az udvarra. Imádok fényképezni, legtöbbet a 'Makrofelvétel' funkciót használom, de van még ezernyi rajta. A naplementét és az esti égboltot szinte mindig lefotózom, a gépen rakok rá effektet, és mehet is háttérnek. Szeretem a természetet. Nyugodt és csendes. A fák susognak a széltől, és hallani a madarak csiripelését. Kell ennél több? Éppen a fűben fekve fényképeztem egy katicát, ami egy virág tetején pihent, amikor anya szaladt ki a telefonommal a kezében. Az ijedségtől persze elmosódott a kép, és halkan káromkodva sepertem le magam.

- Justin az. - jött felém mosolyogva, mire felcsillantak a szemeim és kikaptam a telefont édesanyám kezéből. Izgalommal hallgattam ahogy, elmesélte a napját. Próbák, interjúk, újabb próbák, és végül koncert.

- Meet&Greet is megvolt?

- Meg. Nagyon sokan voltak, és mindenki több képet akart. Sajnálattal közöltük, hogy csak egyet kap mindenki a tömeg miatt. Te hogy vagy szívem? - neki is elhadartam a mai napom, mint anyunak, azzal a különbséggel, hogy ő tudta mi lesz a balhém.

- Nem is olyan vészes. Tuti nem kapsz semmit, csak kicsit ki akasztod a tanárokat. - nevetett, majd meghallottam a háttérben egy lány hangot, aki hisztizve könyörgött hogy siessen már.

- Ki az ott veled?

- Haverom csaja. Megyünk a moziba. Szóvaaaaal. - húzta el az utolsó szót, mire kapcsoltam.

- Oké, érezd jól magad. Szeretlek, puszi. - mondta mire megismételte amit elmondtam és letette. Furcsa volt. De ha a barátjának a csaja akkor megnyugodtam.. Hiszen nem Justinnal van. Remélem..... Magam mellé dobtam a telefont és tovább fotózgattam. Egészen estig fetrengtem a fűben, majd még csináltam pár képet a naplementéről, és bementem. Felmentem a szobámba, és engedtem egy kád forró vizet. Vissza raktam a fényképezőgépet a tokjába, majd fel a polcra. Felkötöttem lófarokba a hajamat, bedobtam a ruháimat a szennyes kosárba, majd befeküdtem a kádba. Úgy másfél órát lehettem bent mikor kopogtak.

- Siess, én vagyok az Dave. - hallottam meg a hangját az ajtó másik oldaláról. Fel vont szemöldökkel szálltam ki a meleg vízből, és törölköztem meg. Szorosan magam köré csavartam a törölközőt, és kimentem. Kerestem egy rövid nacit, és egy pólót, majd visszamentem a fürdőbe. Egyébként francia bugyiba, és egy atlétába alszom, de amíg itt van Dave ezekben leszek. Gyorsan felkaptam magamra a cuccokat, a törölközőt felakasztottam a fogasra, vetettem magamra egy gyors pillantást a tükörben, és kiléptem. Leültem Dave mellé az ágyra, amin ő már szétterült.

- Mizu? - néztem le rá

- Itt maradhatok ma este? - ült fel. - Összevesztem apámmal, és Matthew-hoz nem akartam menni, mert kicikizne, és nevetve kirakna. A többiekhez meg azért nem mentem.. - gondolkozott el. - Mert nem. Szóval?

- Persze, maradj. Itt van mellettem egy vendégszoba, menj feküdj le. Itt van a táskád holnapra ugye? - néztem körül.

- Aha. Jóéjt. És köszi Mel, jófej vagy. - mosolygott majd becsukta maga mögött az ajtót. Lementem volna szólni anyunak, de rájöttem hogy már elment itthonról, mert éjszakás. Bekapcsoltam a tévét, és lefeküdtem. Mindenhol az esti sorozatok mentek. Megállapodtam egynél, és beprogramoztam az altató funkciót 60 percre. Küldtem egy sms-t Justinnak hogy 'Léptem aludni drágám. Szeretlek! <3'


Reggel szokásos módon az ébresztő keltett. Balról jobbra feloldottam a telefon zárat, és kikapcsoltam a folyamatosan zenélő telefont. Átnéztem a mellettem lévő szobába is, felébreszteni Dave-et, mert tuti hogy nincs fent. Hátára fordulva feküdt, a paplan csupán a combját takarta, egyébként csak boxer volt rajta. Elég jó teste van. Mindegy, ez nem lényeges. Felkeltettem, és visszamentem a szobámba.

Elkészültem, majd mire lementem Dave már a konyha pultján ült.

- Mindig ilyen korán kelsz? - nézett rám hunyorított szemekkel. Álmos.

- Általában. - nevettem majd csináltam nekünk kaját, ettünk, majd elindultunk.

- Ember miért vagy a tegnapi ruhádban? - nevetett Mat.

- Most így nyomom.

- Ja vágom.

- Ha látnátok mibe jött Natasha. - jött oda hozzánk Emma. Mindenki érdeklődve lépett be a suli aulájába ahonnan sikoltozások, fütyülések, valamint Kállay ordítása hallatszott ki.
- Azonnal vedd le! Mit képzelsz?

- Nem veszem. Ma így jöttem! Nem képzeli hogy a suli előtt vetkőzök le? Mi vagyok én kurva?! - mondta figyelmen kívül Nat hogy kivel is beszél. A sulirádióból szóló zenére kezdte el magát rázni osztálytársunk, mire mindenki hangos nevetésben tört ki. Hastáncos ruha? 5-ből 5 pont! Következményei még lesznek, de jelen pillanatban ez senkit nem érdekel.

13. rész

Rövid lett, amiért nem volt meg az 5 komment. Nincs 5 komi, nincs hosszú rész! :( :S Puszi! :*

Reggel csalódottan meredtem a telefonom kijelzőjére. ' Gyere be hamarabb csinálunk egy kis balhét. - Puszi Emma :* ' Olvastam el hunyorított szemekkel. Ő mit csinál reggel hatkor? De most komolyan, csak én alszok még ilyenkor? Mindegy, ha már felkeltett akkor bemegyek. Mi jár megint a fejébe.. Semmi kedvem randalírozni. Újabb veszekedés lesz. Pff.. Egy rövid ideig még bámultam a plafont, mintha annyira érdekes lett volna, majd kikászálódtam az ágyból és a fürdőbe igyekeztem.

TELEFONTOKOT NE NÉZZÉTEK!

Miután mindent elvégeztem becsuktam a fürdőszoba ajtaját és a gardróbomhoz siettem. Nagyon nagy hőség volt kint, ezért esett a választásom egy keresztes toppra, rövid szegecses short-ra, és szegecses tornacsukára. Jött a szokásos reggeli smink feldobás, majd a sulitáskámmal lerohantam a konyhába.

- Hát te? - köszöntött anya

- Jóreggelt! - nevettem el magam.  - Hamarabb megyek be.

- Hát jó, de még nincs kész a palacsinta. Megvárod?

- Nem mert sietek. Bocsi, este bepótoljuk.

- Rendben, de várj. - sietett be a szobájába, és a kezembe nyomott némi pénzt. - Vegyél magadnak enni valót. - rámosolyogtam, majd egy almával a számban léptem ki a házból. Senki nem volt az udvaron, ami érthető mert még nagyon korán van, akiket meg én keresek gondolom a terembe vannak. Mielőtt fellépcsőztem volna, bementem a büfébe. Legalább nem kell kivárni a sort, és kedvemre válogathatok. Végül vettem két csokis csigát, egy jegesteát, és egy kókuszkockát. Kell az energia... Felsiettem a lépcsőn majd a könyökömmel nyomtam le a kilincset, mert a kezem ugyebár tele volt. Mindenki csendben ült a helyén, csak Emma magyarázott..

- Jóreggelt Melanie.

- Mi ez fogda? - néztem körbe mosolyogva.

- Pofa be, és ülj le. - mutatott a helyemre. Megrántottam a vállam, leültem és neki kezdtem az egyik csokis csigám begyűrésének.

- Nem beszél, nem eszik, és nem hallgat zenét. - utasított minket Emma. Lehet hogy agyára ment a sok alvás és helyette megtervezte a kivégzésünket?! Argg... - Egyébként Melanie. Szerelmi bánatodat nem kell evésbe fojtani, mert így is van pár plusz kiló rajtad. - nézett rám rezzenéstelen arccal. Lesütöttem a szemem, és elraktam a kaját.

- Ne hallgass rá sexy vagy! - ordította be hátulról Adam. Elmosolyodtam, de nem fordultam hátra. Nem kell még egy beszólás Emma-tól.

- Csönd! Mindenkinél van telefon, tablet vagy laptop? - nézett körbe. Kinek amije volt elővette. Sokak hordanak magukkal laptopot, de én nem fogom még azt is cipelni. Kikaptam a zsebemből a telefonomat, és megnyitottam a netet. Emma felírt a táblára egy linket.

- Mindenkinek végre kell hajtania a feladatát még ezen a héten! Nagy botrány lesz. - mondta majd ő is előkapta a telefonját. Fintorogva olvastam le a kijelzőn lévő feladatot.

- Emberek! Szerintem mindenki ma akarja végre hajtani a feladatát, de egy nap csak egy csinálja meg a balhét oké? Mert egy nap megcsinálni mindent az gáz. Egy nap max 3 ember. Oké? - álltam fel, majd eltettem a telefonom, és kimentem a teremből. Épp az udvarra készültem pár alsóbb éveshez, mikor egy éles hang miatt csengeni kezdett a fülem.

- Melanie! Egyik nap el késel, másik nap meg túl korán bent vagy? Mit keresel itt? - ordított az arcomba az osztályfőnököm.

- Elnézést, az egész osztály bent volt már hamarabb, megbeszélés volt... Sajnálom. - mosolyodtam el majd kiléptem a meleg, bár kissé szeles épület elé. Nem volt nehéz dolgom, mindenki csoportokba vetődve sztorizgatott, hamar megtaláltam akiket kerestem.

- Sziasztok! - köszöntem a két 9-es lánynak. Kicsit megszeppenve néztek rám. - Van pár képem ami lehet hogy jó lenne suliújságba. Elküldtem a sulinak email-ben de nem válaszoltak, gondoltam bemehetnénk, és megmutatnám. Hoztam usb-t. - néztem felváltva a két lányra. A diákok egyre sűrűbben érkeztek, és a nagy meleg miatt egyre többen is mentek be. Jött pár szúrós, valamint irigy nézés is a két lány felé. Amolyan 'ezek meg hogy kerülnek Melanie közelébe' nézés lehetett. Bólintottak majd bekísértek az informatika terembe. Persze előtte felrohantam a termünkbe, és leszaladtam az usb-vel. Átmásoltam a gépre a képeket, majd diavetítéssel átnézték. Persze ők csak írják a suliújságot, a főszerkesztő egy végzős srác, aki éppen akkor toppant be.

- Mit kerestek itt?

- Szia. - néztem fel a gépből. A két lány le se vette a szemét a gépről, nézték a képeket. Felálltam átadva a helyet a lányoknak és Peterhez sétáltam. Adtam neki egy gyors ölelést. - Hoztam pár képet, gondoltam beletehetnétek az újságba. - mutattam a hátam mögött lévő gépre. Peter közelebb ment, és a lányok fölé hajolva figyelte a képeket, egészen becsengőig. Kihúztam a kábelt, zsebre dugtam, és felrohantam a terembe. Peter lerázott egy jó, majd átfutom őket szöveggel. Mellesleg a lányoknak tetszettek. Futottam a termünkbe. Első óránk angol volt, és a Tanár úr kicsit pikkel rám. Na jó gyűlöl. De nem kell félnie, kölcsönös az érzés.. Az emeletről lenézve láttam hogy épp akkor lépett ki a tanáriból, magnóval, és könyvekkel a kezében. A terembe beérve gyorsan leültem a helyemre, és kipakoltam. Nem is néztem körbe, de mikor a tanári asztal felé pillantottam.... Elkerekedett a szemem. Zack ült a székben. Kezében az angol könyvel, és egy cigivel a szájában. Szerencsére nem volt meggyújtva.

-Vegyétek elő a könyveket. - lépett be a terembe szeretett tanárunk, mikor hirtelen Zack-re nézett. Már előre is befogtam a fülemet. Lesápadt arccal figyelte Zacket.

- Csoki. - köszönt cigivel a szájában.

- ZACK BROWN! - ordította. Azt hiszem az űrig lehetett hallani. Még mindig víz hangzik a fejemben a neve.- Mi a fenét csinálsz?

- Semmit. - nevetett fel. Szó szerint felrángatta a székből Zacket és kirontott vele a teremből.

- Szerintem ez volt az ő feladata. - szólalt fel Natasha.

- Nem mondod? - néztem rá röhögve. - Ez kemény volt.. - csendben ültünk a helyünkön, páran kimentek hallgatózni. A többiek bedugták a fülükbe a headset-et és zenét hallgattak (Mat, Dave), bekapcsolták a teremben lévő tévét (Adam), a többiek meg csak úgy elvoltak maguknak. Csendben figyeltem a tévét, egészen amíg meg nem pillantottam az ajtóban Zacket, nyomában a tanárral. Mindenki odapillantott.

- Ma nem tanulunk, folytassátok amit csináltatok. - mondta majd megfordult, és kiment a teremből. Abszolút siker. Nem bír velünk! Zack fintorogva ült le a helyére és mesélte el a borzasztóan izgalmas sztorit miszerint igazgatói intőt kapott. Ez volt ma a top sztori a suliban. Mindenki erről beszélt. Zack menő lett egy napra. Örül az arca! :)