-Ewushh
- Köszönjük Melanie, holnap ugyanitt, ugyanezt? - nevetett fel Justin.
Ekkor persze már elköszöntem a közönségtől, és a színpadról igyekeztem lefelé. Justinnal megtanultunk egy táncot, amit együtt adtunk elő. Csak ketten, a ma esti koncerten. Még egy számot is felvett, hogy alatta azt énekelje. Mi ez ha nem elképesztő? Egyébként, egy lassú táncról, és lassú zenéről van szó. Szóval lejöttem a színpadról, és az öltözőbe futottam. Vagy inkább kocogtam. Na jó, ráérősen sétáltam.. Át öltöztem, és a táncosokkal együtt visszamentem a színpadra, ahol a következő, és egyben utolsó számot adtuk elő. A tömeg megvolt őrülve. De komolyan, még egy melltartót (!!!) is feldobtak a színpadra. OMG. Justin egyszerűen lerúgta a színpadról, majd félmeztelenül ment közelebb a közönséghez, hogy megfogják a kezét.
- Itt nem csak Justin a sztár, hanem mindenki aki megérinti őt. - mondta Scoo a szám végén Pattienek.
Ez azért kicsit túlzás, mert szerintem a táncosok nem mondhatóak sztárnak. Furán is hangzik. Ez volt az első estém, és nagyon paráztam, de minden remekül ment, én pedig majd kicsattantam az örömtől. Egész este mosolyogtam, amit más is észre vett. A többi táncos is megdicsért, és a Meet&Greet-en is örömmel mondták, hogy nem gondolták volna, hogy Justin barátnője később táncosnak áll be a bandába.
Másnap reggel, a tetkószalonba igyekeztünk, ahhoz az emberhez, aki Justin tetoválásait csinálja. Azért jött el idáig, hogy csináljon Justinnak egy úgy tetoválást. Végül is sokat fizet neki Justin, úgyhogy megéri eljönnie idáig.
- És te kicsi lány milyen tetoválást képzeltél el magadnak? - nézett fel rám egy pillanatra, miközben Justinon dolgozott.
- Ohh, én csak Justint kísértem el, de mindig is kinéztem magamnak egy tetoválást, amit majd a bal kezemre szeretnék csináltatni. De ez még a jövő zenéje.. - mosolyogtam mire rám pillantott Justin.
- Sosem mondtad hogy szeretnél tetkót. Figyelj Mel, ha tényleg komolyan gondolod, csináltasd meg most, ő a legjobb ember erre a célra. - mondta barátom, mire kimentem a szalon elé, mert csörgött a telefonom.
A kijelzőn Anya név szerepelt, felette pedig egy mosolygós kép. Vicces, hogy a saját anyám segítséget kér tőlem főzéssel kapcsolatban. Ő tanított meg főzni, de mindig engem kérdez meg ha valamit nem tud, vagy csak egyszerűen elfelejtette. Nem mintha valamelyik gondolata is igaz lett volna rám, mert semmi ilyet nem akartam, csak egyszerű kis tetkót. Ez minden. Örömmel mondtam el kívánságomat a férfinak, aki egy nagy képekkel teli füzetecskét tolt az orrom alá.
- Ezt nagyon szeretik a lányok, sokan ezt kérik. - mutatott egyre, amin egy madártoll szerepelt körülötte sok madárral.
- Nem köszönöm, ez túl nagy, na meg az ára is sok nekem. Nekem csak valami egyszerű kellene. Például ez. - mutattam rá, mire bólintott, és a székbe tessékelt. Azt hittem fájni fog, pedig nem. Na jó, fájt, sőt az elején egy könnycsepp is kicsordult, de a végére kezdtem megszokni. Örömmel néztem rá a végeredményre, majd Justinra.
- Miért pont madár? - kérdezte Jus.
- Tudod, mikor táncolok olyan mintha repülnék. Nincs semmi problémám, snagyon jó vagyok, és ilyenkor semmi másra nem gondoemmi bajom. Felemelő érzés. Ez az, amiben lok, csak arra, mennyire boldog vagyok. - mondtam. Lehet hogy hülye hasonlat, de ezt szavakkal nem lehet leírni. Mindenki jó valamiben, én a táncban..
- Ja, vágom. Akkor most én csináltassak ugyanoda egy mikrofont? - röhögött. Szememet forgatva nyúltam a pénztárcámért, majd kézen fogva távoztunk a helyről. Nagyon örültem, hogy végre nekem is van tetoválásom, már régóta szerettem volna, de nem gondoltam hogy ilyen hamar meg lesz. Egész úton nézegettem. Bár kicsit piros volt, és volt rajta fólia is amit egy ideig rajta kell hagyni, de nagyon szép lett. Nekem tetszik, más véleménye meg nem érdekel. Az én testemen van. A többieknek is tetszett a tetkónk, bár Justiné ezerszer jobb lett. Lefotóztam a két művet, és feltoltam a képet Instagramra amihez csak annyit írtam hogy 'New tattoos'. Szerintem mindenki rájött hogy az egyik Justiné, a másik pedig az enyém. Ezerrel jöttek a kommentek, bár megakadt a szemem egy olyanon amin azt írták Justin befolyásol, és pár hónap múlva nekem is tele lesz a testem tetoválásokkal, de egyébként a legtöbben megdicsérték a tetkóinkat. Elküldtem anyuéknak, és Emmanak sms-ben a képet, amire rögtön válaszoltak, hogy hű de milyen szép. Interjúra indultunk. Én, JB és Scoo.
Fogalmatok sincs, milyen érzés napról napra más városban lenni, és különféle emberekkel találkozni. Van aki szeret minket, és van aki nem nagyon. Próbáljuk magunkat megszerettetni. Remek showt darálunk le napról napra, ami lehet hogy számunkra kissé unalmas, de akik eljönnek, egy életre való emlékkel távoznak a helyszínről. Nem is tudom hogyan köszönhetném meg, hogy ennyi értékes emberrel vagyok körülvéve, és nap mint nap azt csinálhatom amit a legjobban szeretek. Táncolni.. Ahogy elnézem az arcokat a koncerten, mindenki csillogó szemmel figyeli Justint. Minden Belieber álma és vágya találkozni vele, megérinteni, de akár csak egy másodpercre is ránézni imádottjukra. Sosem láttam még ilyen hűséges rajongókat, mint Justiné. Pedig én magam is nagyon szeretek különféle hírességeket, énekeseket, színészeket. De a Belieberek.. Egy család. Többen mondják, hogy ilyesfajta rajongást csak a Beatles együttesnél vagy Michael Jacksonnál tapasztaltak. A Belieberek még ezt is felülmúlják. Elképesztőek. Mindannyian, egytől-egyig.
- Hallhatunk a közeljövőben új számot, esetleg klippet tőled? - zökkentett ki az interjús nő hangja gondolkodásomból. A színfalak mögött figyeltem az interjút, de már, úgy tíz perce elkezdődött.
- Igen, a Lolly klipen dolgozunk, új számom pedig már hallhattátok, ami pár napja jelent meg, és a koncertjeimen szoktam előadni, tánc kíséretében, amiben a barátnőm segít.
- Szóval neked dolgozik?
- Így is mondhatjuk. Nagyon jól táncol, és szeretném megmutatni őt a nagyvilágnak. Ki tudja, lehet hogy pár év múlva híresebb lesz mint én. - rántotta meg a vállát, én pedig rázkódó vállakkal nevettem, az elhangzottakon.
Én megelégszek azzal, hogy színpadon lehetek, mint egy táncos. Nem akarok én híres lenni. Nekem a mostani felállás tökéletes. Nem kérek semmi többet, minthogy táncolhassak. Sosem gondoltam arra, hogy tánccal helyezkedek el a nagyvilágban, de ha megadatott ez a lehetőség akkor élek vele. De persze a szüleim nélkül semmire se mennék, hiszen ők írattak be táncórákra, még kicsi koromban, szóval lényegében azóta csinálom. Az interjú után egy fotózásra kellett mennünk, de sajnos elfelejtettem az újság nevét, aminek a címlapjára kellenek képek JB-ről.. Justin és Scoo pacsival üdvözölt mindenkit, míg én csak a padlót vizslatva álldogáltam mögöttük, mikor odajött egy lány.
- Szia, Kristen vagyok, te pedig Melanie, Justin barátnője ugye? - üdvözölt kedvesen, mire elmosolyodtam, és kicsit bólintva kezet ráztam vele. - Reméltem hogy eljössz, láttalak a Youtubeon, lenne kedved ahhoz, hogy csináljak rólad pár képet? Van egy tánccal kapcsolatos újság, és téged szúrtalak ki, a címlaphoz. Nagyon jó táncosnak talállak, és a címlapra kellene egy kép, pont mint ahogy Justinról is. De nehogy félre értsd, ez egy női lap, Justin nem ezen a magazinon lesz. - nevetett.
Mosolyra húzódott a szám, és Justintól elköszönve vonultam félre Kristennel. Megmutatta a magazint, és mindenről részletesen mesélt. Belementem a dologba, így aláíratott velem egy papírt. Na jó, volt az több is. De először alaposan végig olvastam. Sose írjunk alá semmit olvasás nélkül! Arany szabály. Pár kép, és az ölembe pottyan egy kis plusz pénz. Hogy a fenébe ne érné meg? Egy fal mögé kellett állnom, és tánclépéseket mutatva kellett pózolnom, de csináltuk néhány sima, egyszerű képet is, az arcomról. Még beszélgettünk egy ideig, miközben jött egy SMS Scoo-tól.
'Hol az istenbe vagy Mel, remélem nem mentél bele semmi hülyeségbe. ÍRJ VISSZA!'
Hűűű, valaki igencsak ideges.. Gyorsan vissza is írtam neki.
'Scoo, az istenit nyugodj meg. A MELLETTED lévő szobában vagyok. Nyugii... Kemény munkában vagyok ember ;) :D'
Nem is kellett sokat várnom, fél perc múlva Scoo tépte fel az ajtót, majd mikor Kristenre nézett, hirtelen megállt, majd mosolyogva kísérte végig szemével, ahogy a fotós odasétál hozzá, és megöleli. Pár percig beszélgettek, közben Scooter többször is rám mosolygott, majd felém fordult közölni, hogy a legjobb választás volt, hogy elfogadtam az ajánlatot. Justin kész volt, úgyhogy ő is át jött, és le ült Scoo mellé, engem nézni. Ekkor Kristennek egy új ötlete lett. Justin is legyen rajta a képen, és mutassunk valami mozdulatot a táncunkból. Teljesítettük a kívánságát, bár az egészet végig röhögtük. Majd mikor végre csend lett, és egymásra néztünk, újra kitört belőlünk a nevetés. Végül sikerült megállnunk egy kép erejéig hogy ne kapjunk röhögőgörcsöt, és Scootert idézve felnőtt ember módjára viselkedjünk. Majd végül beírtam a fotós telefonszámát a telefonomba, ő is az enyémet a sajátjába, és utunkra eresztett minket. Nevetve sétáltunk végig London utcáin. Kicsit sietősebbre vettük a tempót, mert időközben Scoo kapott egy hívást, hogy interjúra várnak minket.
- Még egy interjú ma. Már kikészültem... - nyafogott Justin.
- Honnan veszed hogy veled akarnak interjút? - nevetett fel a menedzser.
- Kivel mással? - tette fel a kérdést JB, mire Scoo nemes egyszerűséggel homlokon csapta magát. - Ohh, vele? - mutatott rám Justin, mire Scoo szemét forgatva bólintott egyet. - Ohh.. Mondtam én hogy híresebb lesz mint én. - nevetett fel, majd beléptünk az épületbe. Jó vicc.. Engem akarnának meginterjúvolni? Heh, ez tényleg jó poén... Mivan?! Na ne máááár! Lámpa lázam van. Oké, a színpadot megszoktam, de az interjúról szó se volt. Egyáltalán, miért nem kérték a beleegyezésemet? Nyugi Mel! Oké, lehet hogy túlparázom a dolgokat mostanában, köztük ezt is, de nagyon parázok. Világ életemben féltem szerepelni. Fogalmam sincs miért, de féltem. Ez gáz. Nagyon gáz. Félve mosolyogtam rá a velem szembejövő emberekre, majd mikor nevemet hallottam, bementem a hölgyhöz. Tett fel pár alap kérdést. Hogy vagyok, mi a helyzet Justinnal és velem, stb stb stb..
- Mutatnál nekünk valami táncot?
- Inkább ne.. - mondtam félve, mire a hölgy kicsit közelebb jött, és a fülembe súgta hogy ez költői kérdés volt muszáj táncolnom ha akarom ha nem, benne van a pénzben, amit kapok az interjúért. Gondolkodtam pár másodpercet, majd megszólaltam. - Inkább Justinnal táncolnék. - jutott eszembe a fényes ötlet. - Justin, gyere ki egy kicsit! - szólítottam barátomat, mire elindult a Boyfriend refrénje, és Justint szó szerint kilökték.
