Egy nagy szürke felsőben léptem ki a többiek közé, és egy bögre kávéért nyúltam, amit meg is kaptam. Láthatjátok, hogy kicsit változott a hajszínem, nem fog sokáig tartani, mert nem igazán tetszik így. Ezért szerintem nemsokára meglátogatok egy fodrászt. Körülbelül egy hónapja ilyen a hajam. Mindegy.. A kávémat szürcsölgetve meredtem magam elé, miközben a programot hallgattam. Semmi interjú, semmi próba, csupán este lesz egy utolsó ingyen koncertünk itt, Londonban, valamint másnap reggel egy plázában egy autogram osztásunk, utána pedig indulunk is a következő turnéállomásra.
A telefonnal a fülemen indultam vissza szobába, hogy kicsit rendbe szedjem magam. Semmi különös, csak felvettem egy hosszú farmernacit, valamint egy cipőt. Egyébként anyával beszéltem, már nagyon hiányzik. Na persze a többiek is, de ő nagyon. Elköszöntem tőle. és a készüléket zsebre dugtam. Hajamat kifésültem, és kiengedve hagytam.
- Mai terv? - feküdtem le a kanapéra.
- A Believe filmen dolgozunk! - mosolygott rám a férfi. Mi is a neve? Umm.. Ja, Jon M. Chu. Kedves.
- Este pedig konceeeeert. - nyújtotta el JB a mondat utolsó szavát.
- Csodás. - mondtam majd szétnyúltam a kanapén, és néztem ahogy ide-oda tekertek filmen. Fél óra alatt körülbelül háromszor aludtam el, de mikor mindenki felnevetett, szemem újra felnyitódott Egy kamerát láttam meg magam előtt, és hogy Justin röhög mellettem. - Mi történt? - kérdeztem, mire Justin csak egy tükröt nyomott a kezembe.
Belenéztem. Egy óriási bajuszt firkantott rám. Szempillantás alatt felpattantam, és Justin után futottam, aki időközben kereket oldott. - Ez most benne lesz a filmben?! - gondolkodtam futás közben.
Az ember általában nem gondol ilyenekre, miközben kerget valakit, de hát na. Hölgyem és uraim, ezek voltak Melanie Price bölcs szavai! Se. Szóval az énekes után futottam, a kamerás meg utánam. Szép kis fogócskát vett fel. Az ágyon ugrott át Justin, mikor elkaptam a bokáját, és fejre bukott. Kicsit megijedtem, mert nem mozdult. Csukott szemmel feküdt a hideg padlón, én pedig a kanapén ültem. Úristen! Nem lehetek ilyen szerencsétlen! Elájult?! Fölé hajoltam, és néztem egy pár másodpercig. Szólítgatni kezdtem, majd a férfira néztem, aki azóta is kamerázott, majd hirtelen azt vettem észre, hogy a földön vagyok, Justin rajtam ült, és a filctollal firkálgatta az arcomat. Ütni kezdtem, - persze finoman, nem erővel - mire ő csak nevetve lefogott, és egy apró csókot lehelt ajkaimra. Kihasználtam a helyzetet, és én is össze firkáltam az arcát. Pattie lefotózott minket, és ahogy hallottam fel is rakta valahova.
- Kivágjátok ugye? - álltam fel vihogva
- Persze, kivágjuk... - indult meg Jus a fürdőszobába, közben pedig elhadarta, hogy velem is szeretnének még csinálni pár felvételt, ugyanis én is jelentős része vagyok mint a filmnek, mint Justin életének.
Unalmasan foglaltam helyet a kanapén Jus ölében, aki állandóan a szemem elé tette a kezét, és hülye fejeket vágott.
- Na, na hé! Dolgozok. Hjaj, nem vagy könnyű eset Bieber.. - kuncogtam
-Nos, hogy tetszik a pörgős élet, utazások, koncertezések, interjúk? Mit gondolsz, kifogod bírni a turné végéig? - tették fel a következő kérdést.
- Mindig is egy hiperaktív ember voltam, pörgős lány vagyok, és imádok utazni. Szeretem a koncerteket, legfőképpen azért, mert sok boldog arcot láthatok, és ezeket a mosolyokat mi csaltuk azokra az arcokra. Bár hiányoznak a szüleim, ki fogom bírni a turné végéig, utána pedig biztosan vissza fogok vágyni. - mosolyogtam a kamerába, majd hátra dőltem és fejemet Biebs vállán pihentettem.
- Na és hogy álltok a sztárral, szoktatok veszekedni? - kérdezte Scooter, aki a tv állványnak támaszkodott.
- Remekül, és igen, szoktunk néha, de egy egészséges kapcsolatban ez is benne van. Te hogyan gondolod? - néztem Jusra.
Felállt oda ment a kamera elé, úgy hogy csak a szája látszódjon.
- Imádoooooom! - ordította és elkezdett táncolni az ágy tetején, aminek a vége az lett hogy ráugrottam, így belekezdtünk egy verekedésbe.
- Srácok vegyétek már komolyan kérlek! - kérlelt minket Pattie, mi pedig gyorsan vissza ültünk, és egymásra mosolyogtunk, majd erősen koncentráltunk a kérdésekre, mikor megcsörrent a telefonom. Anya az.
- Szia kincsem! Ide tudnád adni Scootert? Sajnos kitöröltem a számát. Tudod hogy nem értek annyira ezekhez a telefonokhoz. - nevetett fel drága édesanyám a vonal másik végén, majd unottan oda adom a telefont.
Addig kimentem a konyhába inni egy kis üdítőt.
- Gyere pakolj, holnap utazunk, de egy másik helyre, nem a turné miatt. - hajolt oda Biebs, és egy puszit nyomott arcomra.
- Mégis hová? - néztem rá érthetetlenül.
- Az mindegy, meglepetés...
Pár órával később:
- Mai terv? - feküdtem le a kanapéra.
- A Believe filmen dolgozunk! - mosolygott rám a férfi. Mi is a neve? Umm.. Ja, Jon M. Chu. Kedves.
- Este pedig konceeeeert. - nyújtotta el JB a mondat utolsó szavát.
- Csodás. - mondtam majd szétnyúltam a kanapén, és néztem ahogy ide-oda tekertek filmen. Fél óra alatt körülbelül háromszor aludtam el, de mikor mindenki felnevetett, szemem újra felnyitódott Egy kamerát láttam meg magam előtt, és hogy Justin röhög mellettem. - Mi történt? - kérdeztem, mire Justin csak egy tükröt nyomott a kezembe.
Belenéztem. Egy óriási bajuszt firkantott rám. Szempillantás alatt felpattantam, és Justin után futottam, aki időközben kereket oldott. - Ez most benne lesz a filmben?! - gondolkodtam futás közben.
Az ember általában nem gondol ilyenekre, miközben kerget valakit, de hát na. Hölgyem és uraim, ezek voltak Melanie Price bölcs szavai! Se. Szóval az énekes után futottam, a kamerás meg utánam. Szép kis fogócskát vett fel. Az ágyon ugrott át Justin, mikor elkaptam a bokáját, és fejre bukott. Kicsit megijedtem, mert nem mozdult. Csukott szemmel feküdt a hideg padlón, én pedig a kanapén ültem. Úristen! Nem lehetek ilyen szerencsétlen! Elájult?! Fölé hajoltam, és néztem egy pár másodpercig. Szólítgatni kezdtem, majd a férfira néztem, aki azóta is kamerázott, majd hirtelen azt vettem észre, hogy a földön vagyok, Justin rajtam ült, és a filctollal firkálgatta az arcomat. Ütni kezdtem, - persze finoman, nem erővel - mire ő csak nevetve lefogott, és egy apró csókot lehelt ajkaimra. Kihasználtam a helyzetet, és én is össze firkáltam az arcát. Pattie lefotózott minket, és ahogy hallottam fel is rakta valahova.
- Kivágjátok ugye? - álltam fel vihogva
- Persze, kivágjuk... - indult meg Jus a fürdőszobába, közben pedig elhadarta, hogy velem is szeretnének még csinálni pár felvételt, ugyanis én is jelentős része vagyok mint a filmnek, mint Justin életének.
Unalmasan foglaltam helyet a kanapén Jus ölében, aki állandóan a szemem elé tette a kezét, és hülye fejeket vágott.
- Na, na hé! Dolgozok. Hjaj, nem vagy könnyű eset Bieber.. - kuncogtam
-Nos, hogy tetszik a pörgős élet, utazások, koncertezések, interjúk? Mit gondolsz, kifogod bírni a turné végéig? - tették fel a következő kérdést.
- Mindig is egy hiperaktív ember voltam, pörgős lány vagyok, és imádok utazni. Szeretem a koncerteket, legfőképpen azért, mert sok boldog arcot láthatok, és ezeket a mosolyokat mi csaltuk azokra az arcokra. Bár hiányoznak a szüleim, ki fogom bírni a turné végéig, utána pedig biztosan vissza fogok vágyni. - mosolyogtam a kamerába, majd hátra dőltem és fejemet Biebs vállán pihentettem.
- Na és hogy álltok a sztárral, szoktatok veszekedni? - kérdezte Scooter, aki a tv állványnak támaszkodott.
- Remekül, és igen, szoktunk néha, de egy egészséges kapcsolatban ez is benne van. Te hogyan gondolod? - néztem Jusra.
Felállt oda ment a kamera elé, úgy hogy csak a szája látszódjon.
- Imádoooooom! - ordította és elkezdett táncolni az ágy tetején, aminek a vége az lett hogy ráugrottam, így belekezdtünk egy verekedésbe.
- Srácok vegyétek már komolyan kérlek! - kérlelt minket Pattie, mi pedig gyorsan vissza ültünk, és egymásra mosolyogtunk, majd erősen koncentráltunk a kérdésekre, mikor megcsörrent a telefonom. Anya az.
- Szia kincsem! Ide tudnád adni Scootert? Sajnos kitöröltem a számát. Tudod hogy nem értek annyira ezekhez a telefonokhoz. - nevetett fel drága édesanyám a vonal másik végén, majd unottan oda adom a telefont.
Addig kimentem a konyhába inni egy kis üdítőt.
- Gyere pakolj, holnap utazunk, de egy másik helyre, nem a turné miatt. - hajolt oda Biebs, és egy puszit nyomott arcomra.
- Mégis hová? - néztem rá érthetetlenül.
- Az mindegy, meglepetés...
- Melanie menj tartsd a frontot Justin rosszul lett. - kiabált oda Pattie, és a kezembe dobott egy mikrofont, amit útközben be is kapcsoltam, majd ráérősen kisétáltam a színpadra.
- Egy kis zenét kérünk, létszi. - mondtam, mire elindult egy kis zene, és bele is kezdtem. - Mint tudjátok, holnap a közeli plázában lesz egy kis dedikálás, szóval gyertek sokan, de ne feledjetek el vigyázni a saját, és mások testi épségére, na meg hogy Justin klausztrofóbiás, így ha nem marad neki elég hely, meglehet hogy rosszul lesz. Hozhattok bármit, mi aláírjuk, és albumot is vehettek, amit ott dedikál nektek. - mindeközben láttam hogy egy tíz éves kislány nyújtogatja a kezét, így lehajoltam az első sorhoz, és oda adtam egy biztonsági őrnek a mikrofont hogy tartsa oda a lánynak, én túl messze voltam tőle.
- Tőled is kaphatunk aláírást? - kérdezte, majd gyorsan vissza is adták a mikit.
- Persze. Tudjátok mit, akinél van toll adjon fel. De ne dobja adja fel! Most van pár percünk, amíg a sztárunk át öltözik, és pihen egy pöppet. - mosolyogtam a tömegre, akik persze nem hallgattak rám, és élből öt filctoll repült felém, amik elől sikeresen kitértem.
Viszont sikerült őket lefoglalnom, amíg Jus jobban lett, így vissza is jött, és lenyomtuk a maradék számokat, plusz a táncunkat, aminek a végén mindenki 'OHHHHH'-zott. Nagyon aranyosak voltak a rajongók. Még pár szülő is énekelte a számokat.
A koncert után gyorsan haza robogtunk, és el is tettük magunkat holnapra..
Reggel hangos sikításra keltem, amitől egész nyűgös lettem. Utálom, ha felkeltenek..
- A fene vigyen el Justin, mit sikítozol?! - nyitottam ki a szemem, de az említett személy még javában aludt. - Ahh. - morogtam magamban.
Kicsoszogtam az erkélyre, hátha onnan ered a zaj. Teli találat! Kismillió lány volt az erkélyünk alatt, és egytől-egyik, mind minket várt. Honnan tudták meg, hogy itt szálltunk meg?! - Kelj fel Jus, megrohamoztak minket. - löktem meg kicsit, mire belecsavarodott a takaróba, és sikeresen landolt a földön.
-Bassza meg. - mérgelődött, majd vigyáz állásba vágta magát, és lassacskán felöltöztünk. Mikor észbe kaptam, már javában osztogattuk az aláírásokat.
- Hello, szia. - intett felénk egy kislány aki egy pólóval, és egy cd-vel a kezében telepedett le az asztalnál. - Képet szabad? - nézett rám félénken, mire mosolyogva bólintottam, és közelebb hajoltam hozzá, mivel kettőnk között volt egy asztal, és körbe volt az asztal véve kordonnal, így csak az arcomat tudtam kidugni.
Elég meleg volt, na meg persze hatalmas tömeg, én meg egyre jobban szédültem. Végig simítottam a kezem Justin arcán, mire csak elmosolyodott, és egy puszit nyomott az arcomra. Megittam egy flakon ásványvizet, és folytattam a dolgom. Néhány perc múlva - na jó háromnegyed óra múlva - Jus felállt, és megszólalt.
- Köszönjük hogy eljöttetek, de sajnos most mennünk kell ugyanis utazunk tovább. De itt marad néhány barátunk, akik tovább osztogatják, a már kész aláírásokat, és megtudjátok venni az albumom, valamint néhány, az arcommal ellátott terméket is. Szeretlek titeket! - fordult meg hirtelen majd engem is maga után húzva indultunk el a reptérre.
Viszont sikerült őket lefoglalnom, amíg Jus jobban lett, így vissza is jött, és lenyomtuk a maradék számokat, plusz a táncunkat, aminek a végén mindenki 'OHHHHH'-zott. Nagyon aranyosak voltak a rajongók. Még pár szülő is énekelte a számokat.
A koncert után gyorsan haza robogtunk, és el is tettük magunkat holnapra..
Reggel hangos sikításra keltem, amitől egész nyűgös lettem. Utálom, ha felkeltenek..
- A fene vigyen el Justin, mit sikítozol?! - nyitottam ki a szemem, de az említett személy még javában aludt. - Ahh. - morogtam magamban.
Kicsoszogtam az erkélyre, hátha onnan ered a zaj. Teli találat! Kismillió lány volt az erkélyünk alatt, és egytől-egyik, mind minket várt. Honnan tudták meg, hogy itt szálltunk meg?! - Kelj fel Jus, megrohamoztak minket. - löktem meg kicsit, mire belecsavarodott a takaróba, és sikeresen landolt a földön.
-Bassza meg. - mérgelődött, majd vigyáz állásba vágta magát, és lassacskán felöltöztünk. Mikor észbe kaptam, már javában osztogattuk az aláírásokat.
- Hello, szia. - intett felénk egy kislány aki egy pólóval, és egy cd-vel a kezében telepedett le az asztalnál. - Képet szabad? - nézett rám félénken, mire mosolyogva bólintottam, és közelebb hajoltam hozzá, mivel kettőnk között volt egy asztal, és körbe volt az asztal véve kordonnal, így csak az arcomat tudtam kidugni.
Elég meleg volt, na meg persze hatalmas tömeg, én meg egyre jobban szédültem. Végig simítottam a kezem Justin arcán, mire csak elmosolyodott, és egy puszit nyomott az arcomra. Megittam egy flakon ásványvizet, és folytattam a dolgom. Néhány perc múlva - na jó háromnegyed óra múlva - Jus felállt, és megszólalt.
- Köszönjük hogy eljöttetek, de sajnos most mennünk kell ugyanis utazunk tovább. De itt marad néhány barátunk, akik tovább osztogatják, a már kész aláírásokat, és megtudjátok venni az albumom, valamint néhány, az arcommal ellátott terméket is. Szeretlek titeket! - fordult meg hirtelen majd engem is maga után húzva indultunk el a reptérre.
